Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. október - Civitas Europica Centralis
2013-10-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.n et 20131001 . 16 A strasbourgi közmeghallgatáson bemutatták az "Áldozatból bűnös?" című filmet is, amely a magyarellenes erőszakot hivatott bemutatni, ismertetve azt az ügyet, amely kapcsán hét vajdasági magyar fiatalt tartanak előzetes letartóztatásban, Gaudi szerint koncepciós, megfélemlítő jogi eljárásban, miután egy temerini kocsmai verekedésben több magya r is megsérült, a képviselő közleménye szerint harminc szerb kis híján agyonverte őket. '"Úgy tűnik, hogy ezzel az üggyel akarják a szerbek demonstrálni, hogy itt nem érdemes, hogy úgy mondjam, magyarnak lenni, vagy magyarkodni" - fogalmazott GaudiNag y Tamás. GaudiNagy Tamás szerint a délvidéki magyarok annak dacára "jogfosztottként" élnek, hogy nemzetközi egyezmények és a szerb alkotmány is garantálja az alapvető jogokat, mert ezek a gyakorlatban nem érvényesülnek. Ha a mostani rendszer megfelelő lenne, akkor nem fogyna az ottani magyarság - állapította meg a jobbikos képviselő, aki problémaként emelte ki az anyanyelv használatának korlátozását és az oktatási rendszer visszásságait. GaudiNagy arra is kitért, hogy a szerbkoszovói megállapodás értelmében az ÉszakKoszovóban élő szerb kisebbség kiemelt területi autonómiát élvez majd. "Szerbia ezt természetesnek tekinti az ott élő szerbek számára, de a saját területén élő 300 ezer magyar számára ezt egyáltalán nem tekinti természetesnek, és n em kívánja megadni" - vélekedett GaudiNagy. GaudiNagy Tamás azt is elmondta, hogy a megoldás "receptje" teljesen egyértelmű, alkalmazni kell az ET normáit, amelyek egyértelműen leírják, hogy biztosítani kell a területi autonómiát a különleges kultúrá val és identitással rendelkező közösségek számára. Gaudi szerint egyértelmű lehetőség és történelmi felelősség Magyarország számára, hogy az EU tagállamaként mindaddig ne járuljon hozzá Szerbia uniós csatlakozásához, amíg Belgrád "a magyar igényeket teljes körűen nem teljesíti". v v i i s s s s z z a a Romániában ugyanannyian tartják jónak, mint rossznak a románmagyar viszonyt Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2013. szeptember 30., hétfő (MTI) - Egy hétfőn este közzétett közvéleménykutatás szerint Romániában ugyanannyian tartják jónak, mint rossznak a románmagyar viszonyt. A bukaresti románmagyar labdarúgómérkőzés után, szeptember 10. és 17. között 1050 ember megkérdezésével készített, háromszázalékos hibahatárú felmérést az Adevarul című napilap felkérésére végezte el az INSCOP Research közvéleménykutató intézet. A lap internetes oldalán foglalta össze a felmérés eredményeit. A megkérdezettek 29,2 százaléka tartotta jónak, 29,1 százaléka rossznak a románmag yar viszonyt, 37,3 százalék pedig a "sem jó, sem rossz" válasszal írta le a kapcsolatokat. Amint a kutatásból kiderült, a vélekedésnek történelmi háttere is van. A megkérdezettek 59,7 százaléka látta úgy, hogy az idők során rossz volt a két nép kapcsolata, csak 27,2 százalék látta jónak a múltbeli viszonyt. Arra a kérdésre azonban, hogy milyen tényezők befolyásolják a két nép kapcsolatait, a válaszadóknak csak 27,3 százaléka utalt a történelmi nézeteltérésekre, 43 százalékuk a román és magyar politikus ok szavazatszerzési szándékkal elkövetett provokációit, 18,6 százalékuk pedig a sajtó túlzásait okolta. A felmérés szerint a romániai többség elutasítja a székely zászló használatát. A megkérdezettek 54,9 százaléka vélte úgy, hogy nem kellene megenged ni a székely zászló használatát, és csak 6,1 százalékuk tenné ezt lehetővé bármilyen körülmények között. A válaszadók 18,2 százaléka csak a román zászlóval együtt engedné meg a székely zászló kitűzését, 11,8 százaléka pedig csak a középületeken nem látná s zívesen az aranysávos kék lobogót. A kutatásból kiderül, hogy azok a válaszadók, akik ismernek magyar nemzetiségű embereket, lényegesen nagyobb arányban vélik jónak a kapcsolatokat. Remus Stefureac, a kutatást végző intézet igazgatója jó osztályz atot adott a felmérés alapján az 1989 utáni romániai politikai "osztálynak". Hozzátette, hogy a "máig is ködös" 1990es marosvásárhelyi fekete márciust leszámítva Romániában nem mérgesedett el úgy az etnikumközi viszony, mint például a volt Jugoszlávia ter ületén. http://adevarul.ro/news/politica/unromantreicrederelatiilemaghiariibune1_5249b6eac7b855ff56e31a95/index.html v v i i s s s s z z a a Készítette: Boér Krisztina CEC © – M INDEN JOG FENNTARTVA
