Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. október - Civitas Europica Centralis
2013-10-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131008 . 11 politikai rendszeren – akár a politikai jogok radikális kiterjesztése, akár azok megszüntetése (bolsevizmus, fasizmus) formájában – alapvető változtatást akart. Azon a fajta népképviseleten, amely a XIX. századi liberalizmus elméletében és gyakorlatában egyaránt és kizárólag csak a vagyonos és művelt rétegek politikai érdekérvényesítési lehetőségeinek a biztosítását jelentette, és amelynek eredményeként a magyar arisztokrácia és birtokos nemesség továbbra is megtarthatta politikai vezető sze repét, Bethlen és társai lényegében a XX. századba lépve sem akartak változtatni. Vagy amennyiben mégis, akkor csak igen óvatosan és lassan, és mindig a történelmi fejlődés során szervesen keletkezett intézményeket és formákat megtartva, vagy azokból kiind ulva. A XX. század első felének belső társadalmi viharai és nemzetközi fejleményei mindazonáltal Bethlen politikai nézeteit és gyakorlatát is befolyásolták és alakították, ha nem is olyan látványosan és nagymértékben, mint néhány kortársáét. Ahogy az orszá g életében, úgy az ő személyes pályáján is az 1918as összeomlás, az azt követő forradalmak és végül Trianon jelentették a legnagyobb cezúrát. A második szakaszhatárt a harmincas évek közepére kialakult kül- és belpolitikai helyzet idézte elő. A hitleri Né metország előretörése külpolitikailag hathatósan elősegítette a magyar revíziót. Belpolitikai szempontból ugyanakkor azokat az antiparlamentáris szélsőjobboldali törekvéseket erősítette, amelyek Bethlen konzervativizmusával stratégiailag éppúgy összeegyezt ethetetlenek voltak, mint az 1919ben megtapasztalt kommunizmus. Nyilvánvaló, hogy az ország kül- és belpolitikai helyzetének fenti változásai ugyanazon az eszmei bázison álló emberek számára is másféle feladatokat adtak, befolyásolták problémalátásukat, é s politikai helyi értéküket is módosították. Ebben az értelemben Bethlen István három pályaszakaszát különböztethetjük meg: az 1918 – 1919 előttit, az 1918 – 1919 és 1933 – 1934 közöttit, és végül az ez utánit …” Romsics Ignác (Nsz) ? ? Hic Rhodus… – „ Pásztor István , mintha a sarkára állt volna. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, a Vajdasági Képviselőház elnökeként, a nyilvánosság elé viszi a tartományi vezetésében jó ideje meglevő politikai feszültség okait. Ezen a helyen írtunk róla, a Vajdaságban hatalmon levő Bojan Pajtic vezette belgrádi székhelyű Demokrata Párt (DS) elégedetlen kisebb koalíciós partnerével a VMSZel. Pajtic , a tartományi kormány elnökeként, több valóban fontos ügyben saját politikát folytat. Tet te ezt eddig is, csak miután a 2012es választásokat követően Belgrádban a Tadicvezette DS elvesztette, a Nikolicvezette Szerb Haladó Párt (SNS) koalíciója pedig megszerezte a hatalmat, Belgrád és Újvidék között még inkább elmérgesedett az addig sem felh őtlen politikai légkör. Politikai súlyának látványos csökkenése ellenére, vagy éppen ezért, Pajtic , pártja képviselőházi abszolút többségére támaszkodva nem kíván változtatni „stratégiai partnere” iránti magatartásán. Érthető, hogy a „stratégiai partner”, a szintén helyezkedő Pásztor , két szék között nem szeretne a földre huppanni. Módjával, de elég határozottan, keresi a kapcsolatot a belgrádi SNS vezette hatalmi koalícióval. A többi között úgy is, hogy az időközi községi választások során, nem a habkönnyű DSel koalíciózik, hanem köztársasági szinten vezető koalíció pártjainak helyi szervezeteivel. Hol az SNS, hol pedig a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) a partnere. Pásztor hintapolitikája nem értelmetlen. A VMSZ így egykét községben (új) részese lehet a h atalomnak. Pásztor nyílt hadüzenetnek is beillő megnyilatkozása nyomán, a Pajticvezette DS kétfrontos küzdelemre kényszerül. Belgrád irányában a tartományi érdekek (látszat) védelmezőjeként igyekszik feltűnni, a VMSZ felé viszont igyekszik megtartani a ko rábban egyértelmű politikai dominanciáját. Miről van szó? …” Ágoston András (VMDP Hírlevél) ? ? Szétzilálódás ellen – „ Jó lenne, ha végre egészséges és építő vita bontakozna ki az erdélyi magyar pá rtok között, még akkor is, ha a nagynak számító RMDSZ némely tagja fölöslegesnek
