Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. szeptember - Civitas Europica Centralis
2013-09-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6 164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130906 . 11 évekb en hagyta el az országot – a hazai gazdasági hanyatlást látva őket nehezebb lehet megnyerni a Fidesznek. Ugyanakkor nekik bonyolultabb szavazniuk, csak személyesen, vagy levélben tehetik meg, ami korlátozhatja részvételüket. Mindenesetre Németh Zsolt külüg y államtitkár azt jósolja, hogy a külföldön élő magyarok csupán 13 mandátum sorsát dönthetik el (168óra) ? ? MAGYAROMÂNIA 2 – „ Ezer éve él egymás mellett két kicsi nép, a mag yar és a román. Nyelvük és vallásuk különböző, ételeik, szokásaik, kultúrájuk, érzéseik, magatartásuk sok tekintetben azonos. Történelmük jórészt közös, annak értelmezése viszont rendszerint különböző. Sorsfordul ók idején nagyon eltérő, gyakran egymással szembenálló. Vannak közös hőseik, például Hunyadi János (Ioan de Hunedoara vagy Iancu de Hunedoara) és Mátyás király (Matei Corvin) …” Bokros Lajos (ÉS) ? ? Globalizáció: pró és kontra II. – „ Mi is a globalizáció? A globalizáció a kapitalizmus jelenkori formája. Elődjének a XIII. században létrehozott, ÉszakEurópa és a Baltitérség kereskedővárosait tömörítő Hanza szövetség tekinthető. A XVI. században a f öldrajzi felfedezések, a gyarmatbirodalmak kiépítése és az ipari forradalom felgyorsította globalizáció folyamatát. Sorra létesültek a kereskedelmi kapcsolatokat megkönnyítő vasútvonalak és kikötők. A nemzetállamok szabadkereskedelmi szerződéseket kötöttek egymással, életre hívták a valuták átválthatóságát biztosító aranyalapot. A XX. század utolsó évtizedeiben a kommunikáció rohamos fejlődésével vált igazán teljessé a globalizáció. A folyamatot a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 1995ös megalakulása tette igazán világméretűvé. A teljesség igénye nélkül megállapíthatjuk, hogy a globalizáció olyan alapvető hatalmigazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebb szereplői a nemzetközi intézményeken keresztül saját érdekeik mentén egys égesítik a gazdasági és politikai játékszabályokat …” Murvai Miklós (Nyugati Jelen) ? ? Visszalépés – „ Bár elutasította, egy fokkal jobbnak minősítette a magyar sajtó egy része a kormánykoalíció le gújabb régiósítási javaslatát, melyben a két székely – Hargita és Kovászna – és a harmadik, vegyes(ebb) Maros megye Brassóval lenne összezárva. A mai hatmegyés Középrégió valóban előnytelenebb arányokat jelent a magyarságra nézve – de az új változat sem so kkal jobb egyenjogúsításunk perspektívájában, különösen ha közigazgatási egységgé avatják. Mi több, nem is szolgálhat más célt, mint az esélyegyenlőtlenség fenntartását, az asszimilációs nyomás felszámolására pedig semmiképpen sem alkalmas. A 2011es népsz ámlálás adataiból következően a most javasolt változatban a négy megyéből álló régió népessége kb. 1,62 millió lakosból állana, ebből Kovásza megye 150 ezer, Hargita megye 257 ezer és Maros megye 201 ezer magyarja a Brassó megyei magyarsággal együtt nagyjá ból 648 ezer lélekszámú közösséget számlálna – melynek a javaslat végtelen nagylelkűsége folytán 814 ezer többségi lakossal kellene egy régióban élnie. Aki a román demokrácia mai mechanizmusait ismeri, az előtt nyilvánvaló: ilyen arányszámok mellett még a kérdések érdemi felvetéséről sem lehet szó, nemhogy a nemzeti egyenjogúság állapotának meghonosításáról vagy a mai diszkriminatív helyzet gyakorlati revideálásáról …” B. Kovács András (Háromszék) ? ? Pered vs. Tešedíkovo: avagy mennyit ér egy népszavazás Szlovákiában? – „ Népszavazás ide vagy oda, Tešedíkovoból márpedig nem lesz Pered! Röviden így összegezhető a váratlannak és m eglepőnek egyáltalán nem nevezhető szlovák álláspont a felvidéki magyar település névváltoztatási kérelmével kapcsolatban. A ? ? Sme c. lap a földrajzinévbizottságra hivatkozik, 2 A cikk teljes tartalma csak előfizetéssel érhető el.
