Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. szeptember - Civitas Europica Centralis
2013-09-25
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szent péteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20130925 . 19 Az illegális cigánytelepek felszámolása az elmúlt hetekben fokozódott a francia nagyvárosokban, Lilleben, Lyonban, Marseilleben és Párizsi északi elővárosaiban, miután 2014. január 1jén a román és bolgár állampolgárok számára minden munkajogi korlátozás megszűnik Franciaországban. A luxemburgi uniós biztos szerint "a kérdés már évek óta megoldható lett volna". Arra is eml ékeztetett, hogy Franciaország is aláírta az európai állampolgárok szabad áramlásáról szóló szabályokat. "Ők nem romák, hanem egyének. Csak bírói döntés alapján rakhatók ki, ha valami olyat tettek, amely az adott állam törvényeibe ütközik" - hívta fel a fi gyelmet Reding. Hozzátette: "50 milliárd euró áll rendelkezésre és nem használják fel. Fogalmam sincs, hogy miért nem. A lehetetlenségig hagyjuk elfajulni a dolgokat és nem történik integrációs munka. Letettük a pénzt az asztalra. A polgármestereknek fel kéne ezt használniuk, és azt látom, hogy ezt a pénzt nem használják fel ... A pénz nem érkezik meg oda, ahova kéne, a településekre, a polgármesterekhez, oda, ahol a problémák vannak". Viviane Reding nem először bírálta a francia kormánynak a kele teurópai romákkal szembeni fellépését: 2010ben Nicolas Sarkozy előző konzervatív államfő kormányzása idején a romák kitoloncolását második világháborús epizódokhoz hasonlította. Az Európai Bizottság akkor szankciókkal fenyegette meg Franciaországot a sza bad áramlásról szól irányelv megsértése miatt. Párizs utóbb módosította a bevándorlási törvényét és harmonizálta az uniós jogszabályokkal. A szerdai francia lapok arra emlékeztettek, hogy a Franciaországban tartózkodó román és bolgár romák száma évek óta nem változik, 1520 ezer között mozog, a kiutasítás után többségében ugyanazok jönnek vissza. Az illegális cigánytelepek helyzete a választások közeledtével viszont rendszeresen kampánytémává válik. A hivatalos adatok szerint a tavaly kiutasított 37 ez er külföldi állampolgár közül 13 ezer volt román és bolgár. v v i i s s s s z z a a Diaszpórakonferencia - Németh Zsolt: Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért Budapest, 2013. szeptember 25., szerda (MTI) - Magyaro rszág felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, de nem kérdőjelezi meg azoknak az országoknak a felelősségét a jólétükért és a jogaik gyakorlásáért, amelyben élnek - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán B udapesten. Az Állami és civil kapcsolattartás a diaszpórával című nemzetközi konferencián az államtitkár kiemelte: az országok kapcsolata a kisebbségek tekintetében a nemzetközi előírások alapján kiegyensúlyozott. Magyarország tiszteletben tartja a ne mzetközi kötelezettségeket, a területi integritás és a szuverenitás elvét, továbbá a magyar közösségek akaratát is, hogy megőrizzék identitásukat abban az országban, amelyben élnek - fogalmazott. Hozzátette: Magyarország nem a nemzetállamon belül akarj a egyesíteni a nemzetet. v v i i s s s s z z a a Kövér: fontos a regionalizmus erősítése Európában Budapest, 2013. szeptember 25., szerda (MTI) - A regionalizmus és a polgárközeli Európa fontosságát hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke s zerdán a Parlamentben, a KözépEurópai Kezdeményezés (KEK) parlamenti dimenziójának tanácskozásán. Kövér László úgy fogalmazott: Európa ereje sokszínűségében rejlik, ez pedig kifejeződik a helyi, valós igényeket jelző kezdeményezések felkarolásában. Ú gy értékelte, a régiók Európájának gondolata nem ellentétes a békésen egységesülő Európa gondolatával. A házelnök a tanácskozás céljaként azt jelölte meg, miként lehet egy ember, egy polgárközelibb Európát megteremteni a KEKországok területén úgy, ho gy a történelmi szembenállások maradványait, az érdekellentéteket meghaladva felismerjék a Dunamenti, a Kárpátmedencei és a tágabb térségben élő népek egymásrautaltságát. Hozzátette: beszélni kell a regionális együttműködés olyan új formáiról, mint a z európai területi társulások és a makrorégiós stratégiák. A nagyobb és kisebb régiók létrehozása "az emberek számára mármár érthetetlenül bonyolult és nagy közös Európánknak" egy emberközelibb, természetesebb, tradicionális, egyben valós kötődésen alapul ó, az EU határain túlnyúló együttműködési formája lehet - fogalmazott.