Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. szeptember - Civitas Europica Centralis
2013-09-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130903 . 10 csoportok már nemcsak a pártok, hanem egyre gyakrabban a parlament döntéseit is meghatározzák. Így aztán a rendszerváltás idején kialakult eufória is fokozatosan elpárolgott, társadalmunkat egyre inkább a Václav Havel által megfog almazott „buta hangulat”, vagyis a kiábrándultság és a közügyek iránti közöny jellemzi. Nem véletlenül emlegetik a cseh kisvendéglőkben, hogy nálunk nem rendszerváltás, hanem csak gengszterváltás következett be. Ez a kiábrándultság valóságos melegágya a po pulistáknak, akik rendet, mielőbbi jólétet hirdetnek, valójában azonban – milliók elkeseredésével és örök bizakodásával vi sszaélve – teljhatalomra törnek … a polgárok által megválasztott Milos Zeman az elődeinél aktívabb és a közéletet erőteljesebben befol yásoló elnök szeretne lenni. Ezért támogatja a híveit a szocdemek vezetőségében is, amivel aligha erősíti a CSSD győzelmi esélyeit. Csehországban azonban, éppen a demokratikus hagyományok miatt, egykönnyen nem lopakodhat be a már említett posztkommunista a utoriter rezsim, mint Magyarországon, Romániában és bizonyos mértékig Szlovákiában …” (Nsz) ? ? Rendjelek – „ Ahol nem a polgárok szabadsága szüli a rendet, ott az ő nevükben, rájuk hivatkozva az állam ot kisajátítók teremtenek rendet …” Friss Róbert (Nsz) ? ? A törökbálinti tézisek – Orbán az erkölcsös ifjúságról – „ Eddig sajnos fogalmunk sem vol t arról, miért is volt szükség a hit- és erkölcstan oktatás lóhalálában történő bevezetésére, pláne kombinálva emelt testnevelésszámmal: hacsak nem a gyarapodó számú hittantestnevelés szakos tanárok követelésére – gondoltuk naivan. Szerencsére miniszterel nökünk a nemzet olvasókönyvébe kínálkozó törökbálinti beszédében rávilágított a nagy összefüggésre, mely szerint az erkölcsi nevelés teremti meg az alapját annak, hogy fiatalok tájékozódni tudjanak a világban. Mondjuk, ha helyette nyelveket tanulnának a ne bulók, akkor esetleg megkérdezhetnék valamelyik helybélit, veti fel a bennünk élő agnosztikus – igen ám, de félő, hogy az meg nem járt hittanra, így nyilván nem is tudja a helyes választ. Mert hát a hittanoktatás lényege e miniszterelnöki interpretációban nem más, mint hogy az emberek meg tudják különböztetni a jót, meg a rosszat. Az utóbbi körébe (történelmi egyházaink ez irányú kinyilatkoztatásait látva) mindenképpen beletartozik az istentelenség, az ateizmus, internacionalizmus/kozmopolitizmus, a balolda liság obskúrus formái (tehát valamennyi), s általában a nonkonform viselkedés (úgy köznapi mind művészi értelemben) …” Barotányi Zoltán (MaNcs) ? ? Euroszkeptikusok – „ Magyarország uniós c satlakozása óta először vélekedik a közvélemény nagyobbik része, ha enyhe többséggel is, de negatívan ország uniós tagságunkról - adta ki a Tárki néhány napja. Tegnap azonban érkezett a cáfolat, az adatok nem változtak jelentősen a 2011es méréshez képest, a magyarok közel harmada, 32 százaléka véli úgy 2013ban, hogy az EUtagság jó dolog Magyarország számára, míg bő ötödük, 22 százalékuk ítéli azt rossznak. A mai közállapotokat mutatja, hogy az első eredményt minden további nélkül el is hihettük volna, el is hittük. Már csak nemzetközi példák okán is. A növekvő euroszkepticizmus ugyanis nem csak magyar jelenség. Elsősorban azok az országok elégedetlenek az EU irányvonalával, amelyek súlyos adósságcsapdába kerültek. Olaszországban például 2011 novemberére, 29 százalékra Névjegy Jirí Pehe Cseh politológus, író, egyetemi tanár. A Károly Egyetem Bölcsészettudományi és Jogtudományi Karán végzett. 1981ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol politikai menedékjogot kapott. A Kolumbia Egyetemen szerzett újabb diplomát. Közben a New York Times és a Szabad Európa Rádió külső munkatársa lett. 1985 és 1988 között a Freedom House keleteurópai részlegének igazgatója volt. A rendszerváltás után hazatért, több éven át Václav Havel elnöki irodájában a külföldi kapcsolatok főosztályát vezette. K önyvei közül a legnagyobb visszhangot a Demokrácia demokraták nélkül című, elsősorban a posztkommunista országok társadalmi fejlődését és gondjait elemző esszékötete, valam int a Václav Klaus államfő politikai pályafutásáról írt tanulmánya váltotta ki. Jelenleg a prágai New York University rektora és a Károly Egyetem vendégtanára.