Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. augusztus - Civitas Europica Centralis
2013-08-29
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapes t, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130829 . 15 nemzettársaink elnyomás alatt élnek, kutyakötelességünk a román csendőrök és politikusok, nacionalisták és őrültek karmaiból kimenteni őket. (Ugyan volt valami nép szavazás ez ügyben, de egyrészt a liberálbolsevista aknamunka, másrészt a belső széthúzás szégyenteljes eredményt, illetve eredménytelenséget produkált.) …” Krebsz János (Maszol.ro) ? ? Kötelékek – kézfogások – A város – Erdély – az ember – „ Augusztus végi gyöngyszem a magyarországi médiából (tévé, rádió, ebből a szempontból egyre megy) Kolozsvártól távolibb nyári fesztivál kapcsán: „érkeztek rész tvevők Felvidékről, Székelyföldről, sőt Erdélyből is.” Vagyis ezeknek a szegény magyar „médiaszakembereknek” fogalma sincs a Kárpátmedencei földrajzról, a Székelyföld az ő tudatukban valahol a mitológiában foglal helyet …” Kántor Lajos (Szabadság) ? ? Ki lehet ma népi író? – „ A szegénység és az egyenlőtlenség mai fölpanaszlása nem jár együtt rendszerszintű tanulságok megfogalmazásával, minden a (tőkés) rendszeren belül zajlik. A népi írók maradandó teljesít ménye a halhatatlan szociográfiák sorozata az 1930as években. Ezek a könyvek látszólag hibrid műfajúak – a szépirodalom, a szociológia, a „tényföltáró újságírás” és a politikai traktátus metszéspontján helyezkednek el – , de úgy látszik, ez a nagyszerű író nemzedék mégis valami eredetit és megismételhetetlent hozott létre. Vannak azóta is lángeszű nonfiction alkotások a magyar irodalomban ( Hajnóczy Péter . Az elkülönítő – vegye meg mindenki az új kiadást!), de éppen azon a ponton különböznek „a falukutatók” műveitől, amelyről itt beszélni szeretnék. A népi írók szociográfiáinak összesen két tárgyuk volt: a szegénység és a szolgaság. Szemben azonban mindenfajta XXI. századi (recte: 1989 utáni) keleteurópai „tényirodalommal”, amelyet olvashattam, megvolt bennü k az a dimenzió, amely az utódok írásaiból hiányzik: a szegénységet és a szolgaságot nem létállapotnak, hanem problémának – azaz olyasminek, amit meg lehet és meg kell változtatni – tekintették. Ha pedig valami, amit rossznak tartunk – s ilyesmi sokunk sze rint a szegénység és a szolgaság – nem végzetszerű, nem örökkévaló, akkor viszonyunk hozzá erkölcsi, TEHÁT politikai. Minden emancipációs politika – vagyis az olyan politika, amely fölszabadítja, nagykorúvá teszi a politikai szubjektumokat (minden embert), megadja nekik a hiánytalan emberi méltóságot, és lehetővé teszi nekik az egyéni, személyes életen túli cselekvés lehetőségét, s evvel parancsolatát – kulcskérdése az egyenlőség …” Tamás Gáspár Miklós (Transindex) ? ? Felfüggesztik az EUs támogatásokat? – „ Alig két hónapja tagja Horvátország az Európai Uniónak, Brüsszel máris az EUs források megvonását tervezi hazánktól. Az ok, hogy a horvát parlament néhány nappal Horvátország csatlakozása előtt módosította az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló jogszabályt, mégpedig úgy, hogy csak azokat az embereket kelljen Horvátországnak más uniós országoknak kiadnia, akik 2002. augusztus 7. után követtek el bűncselekményeket. Ez viszont nem tetszik az Unió tisztségviselőinek, ugyanis szerintük ez kibúvó egy eus jogszabály alól, amit Horvátország EUtagállamként már nem tehetne meg. A vita az Unió és Horvátország között Josip Perković , az egykori jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) t isztje kapcsán robbant ki, akit Németország azzal vádol, hogy ő adott parancsot egy horvát disszidens (volt olajipari vezető) meggyilkolására, akit 1983ban az akkori NSZK területén likvidáltak az UDBA ügynökei. Ám Perković ellen hiába adtak ki európai elf ogatóparancsot, a zágrábi parlament – három nappal az uniós csatlakozás előtt – megváltoztatta a törvényt, amelynek értelmében Perkovićot már a belépés után sem kell kiadni Németországnak. Kormányunk győzködésébe a számunkra, magyarok számára már jól ismer t Viviane Reding igazságügyi EUbiztos is beszállt, aki már a törvénymódosítás jóváhagyása előtt figyelmeztette Orsat Miljenić horvát igazságügyi minisztert, hogy a tervezett lépés rendkívül
