Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. augusztus - Civitas Europica Centralis
2013-08-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin @cecid.net 20130827 . 12 ? ? Intelmek – „ Vasárnap este Kolozsvár főterén úgy tűnt, a több tízezres nézőseregnek nem hiányzott egy modern, szájbarágós mai jelképekkel teletűzdelt István, a király: a közönség nagyon szerette Szörényi Levente és Bródy János kultikus rockoperáját aktuálpolitikai vonatkozásainak erőltetése nélkül is. A Te kit választanál? című nyitódal nem a szavazathajhász kampányokat, politikusaink nyájas ígérgetéseit, egymás ellen inté zett támadásait és hatalmi harcait juttatta eszünkbe, hanem életünknek azt a felejthetetlen időszakát, amikor lassacskán felismertük, megtanultuk, milyen erőteljes hatással lehet ránk, de egy teljes közösségre is a zene, a magyar rock, s ennek egyik csúcsp ontja, az István, a király. Vasárnap este Kolozsvár főterén Feke Pálnak elhittük, hogy ő is ugyanúgy István, mint Varga Miklós azokon a lemezeken, magnókazettákon és televíziós felvételeken, amelyeket oly sokat hallgattunk, néztünk. Bár jól tudtuk, hogy vé gül Koppány húzza a rövidebbet, a trónkövetelő jeleneteinél ugyanúgy drukkoltunk neki, mint régen – mindig azzal a szereplővel azonosultunk, amelyik éppen soron következett, hiszen a történelmi testvérharc minden főbb mozzanatát hihetetlenül lebilincselően ültették át a dalok világába …” Páva Adorján (Krónika) ? ? Transzilvánia – „ Vane még jövője az oly mély történelmi gyökerekkel rendelkező erdélyi multikulturalizmusnak, a kölcsönösen ö sztönző, egymásból merítő román – magyar – német együttélésnek? Létezike egyáltalán még a szívünknek oly édes Erdély – Ardeal – Siebenbürgen? Látván a politikusok által mesterségesen kiélezett magyar – román ellentétet, amely az utóbbi hetekben dominálta a közvélem ényt, keményebbnél keményebb felszólalások és fenyegetések által, illetve az egykor oly tekintélyes erdélyi szászság majdnem teljes felmorzsolódását, a multikulturális Transzilvánia jövője igen borúsnak tűnik. Vasárnap viszont alaposan rácáfolt a pesszimiz musra. Kolozsváron 5060 ezer ember töltötte meg zsúfolásig a főteret és a környező utcákat a magyar napok záróestéjén István a király rockopera előadásra. Nagy többségük nyilván magyar volt, nemcsak helybéli, hanem Erdély más vidékéről érkezett vendég is, akik a szuperprodukcióra ugrottak fel a kincses városba. Köztük viszont volt jó néhány ezer román is, akik szintén örömmel fogadták a rendkívüli rendezvényt, s elismerésüket hangsúlyozták a magyarság iránt. Akárcsak a magyarok által vastapssal jutalmazott Emil Boc polgármester, aki Erdély fővárosának multikulturalizmusa iránti büszkeségét hangsúlyozta. Egy hétig, a magyar napok alkalmával, Kolozsváron magyarok és románok együtt ünnepeltek. Semmilyen incidens sem volt, többségi elismerés viszont annál több. Mintha Kolozsvár más bolygón lenne, nem ugyanabban az Erdélyben, ahol alig néhány héttel korábban a politikusok az etnikai tűz gyújtogatásával voltak elfoglalva …” Chirmiciu András (Nyugati Jelen) ? ? Rosszabb, mint ahogy kinéz – „ A napokban több könyv is a kezembe került, amelyekben az amerikai Republikánus Párt korifeusai és a párt szellemi holdudvarához tartozó elemzők arról írnak, miért vesztette el a párt a 2 012es elnökválasztásokat a demokratákkal és Obamával szemben. A hosszú jeremiádok másmás utakon, de ugyanoda jutnak el: nem a republikánusok a hibásak. A valódi felelősök sora viszont hosszú, és változatos. Képbe kerül a pártos, sőt manipulatív média, a mindenféle kisebbségek, a politikai gátlástalanság, az átalakuló értékrendek, és még sok minden. Ami viszont egyáltalán nem kerül szóba, az az, hogy a republikánusok mennyiben és hogyan járultak hozzá saját bukásukhoz. Egy tipikus példa az a könyv, amely k ifejezetten azt dolgozza fel, hogyan szerkesztett a demokraták kampánygépezete botrányt minden egyes potenciális republikánus jelölt neve mellé. Az egész érvelés nem teljesen alaptalan: a Demokrata Párt tényleg tudja, hogyan kell kihozni a legtöbbet a lehe tőségekből. Ami viszont nem jelenik meg a könyv hasábjain, az az a tény, hogy valójában tényleg minden jelölt múltjában és a legtöbbjük politikai értékrendjében is volt olyan elem, amit csak bemutatni,
