Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. augusztus - Civitas Europica Centralis
2013-08-23
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130823 . 11 ? ? Nem múló feudalizmus – Vitányi Iván szociológus, esztéta, politikus júliusban, nem sokkal 88. születésnapja után járt először Erdélyben. A feudalizm us továbbélése a mai Magyarországon címmel két éve jelent meg könyve. Ettől a kötettől indultunk, s így nem tudtuk megkerülni a mai Magyarországot, Erdélyt sem. Parászka Boróka interjúja – „ Szenvedélyesen foglalkoztatja az a jelenség, amit a feudalizmus to vábbélésének nevez. Mi ez, és miért tartja ennyire fontosnak? Azt is mondhatnánk, hogy ez NyugatEurópa problémája, mert ezek az engedmények egy tűrhető életmódhoz vezettek. Most, a legutóbbi években, tehát a hetvenes évek diákmozgalmai, a válságok után változott a helyzet, és a feudális hagyományokat könyörtelenül kiirtotta a nyugati társadalom. Ez több olyan problémához vezetett, amely a nyugati társadalom működését most nehézzé teszi, ÉszakAmerikától Finnországig. Elgondolkodtam azon, hogy ha ez a kép let érvényes NyugatEurópában, akkor mi a helyzet nálunk? Magyarországon mikor győzött a polgári forradalom? És a válasz az, hogy Magyarországon nem győzött, hanem mindig vesztett a polgári forradalom. Itt mindig a feudális forradalom győzött és adott egy kis engedményt a polgári viszonyoknak. És ez teljesen más helyzethez vezetett. Hajnal István történész azt mondta, hogy minden polgári társadalom olyan, amilyen feudalizmus megelőzte. Sajnos a mi feudalizmusunk sem olyan, mint a nyugateurópai, mert ott eg y nagyon nagy mezőgazdasági forradalommal járt, ami megteremtette a gazdaság alapjait, megteremtette a városokat. Nálunk viszont – nem csak Magyarországon, hanem az egész középeurópai térségben – ez a mezőgazdasági forradalom elmaradt. Legfennebb a marhat enyésztés virágzott fel, mint azt a történészek elmondták. Nálunk a feudális viszonyok tovább éltek. Ennek a hogyanjáról tartottunk egy konferenciát, és azt láttuk, súlyos következményei vannak a társadalmi életben, a politikában, a gazdaságban – ideértve a mezőgazdaságot, az ipart. A polgári társadalom fertőzött a feudalizmussal, ebből adódnak azok a problémák, amelyek a társadalmat áthatják. Nem azért mondom, mint hogyha a nyugati társadalom problémamentes lenne. Az a különbség Magyarország, Románia, Szlo vákia, Bulgária, Szerbia és NyugatEurópa között, hogy azokon a problémákon kívül, amelyekkel Nyugaton küzdenek, nekünk még van egy csomó más gondunk is… ” (Erdélyi Riport) ? ? Járulékos veszteségek – „ Tegnap tanult kollégám, Gál Zsolt fejtegette ugyanezeken a hasábokon, a Smer vesztésre áll a hiánnyal és az adóssággal folytatott küzdelemben. Koncepciótlan, présgéphez hasonlatos gazdasági ámokfutások következményeit az az egyre vékonyodó réteg kénytelen viselni, amelyik még dolgozik, termel, értéket teremt …” Kocur László (Új Szó) ? ? Szekerek, nyelvek, otthonok – Ha a román nyelv oktatásával kapcsola tos véleménye visszhangra nem talál, egy maradt volna a Romániában élő külföldi állampolgárok közül. A Székelyföldön élő, nyelvoktatási menedzsmenttel foglalkozó angol Andrew Hockleyval beszélgettünk (Erdélyi Napló) ? ? Harangok, ha konganak – „ Együtt rángatta meg Tőkés László és Kelemen Hunor Bálint Tibor emlékharangjának kötelét, mintegy hivatalosan is megnyitva ily módon a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatát. Mielőtt bárki is a na gy erdélyi magyar megbékélés jelképes gesztusaként kategorizálná az aktust, sietek leszögezni: elsősorban nem ebben a tekintetben éreztem szimbolikusnak a kongatást. Ha nagyon akarjuk, persze ebben is, hiszen szükségünk van minden egységet, erőt demonstrál ó, vagy legalább azt célzó mozdulatra, a harangzúgás azonban most valami másra hívja fel a figyelmet. Elsősorban arra, hogy napjainkban mennyire magára maradt Erdélyben jó szándékával és dicséretes megvalósításaival a kolozsvári magyar városünnep – az egés zen más státusú székelyföldi városnapokat leszámítva. Miután túlélte a
