Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. augusztus - Civitas Europica Centralis
2013-08-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130 821 . 26 Kolozsvári magyar napok - Közösen húzta meg a harangot Kelemen Hunor és Tőkés László a nyitógálán Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2013. augusztus 19., hétfő (MTI) - Közösen húzta meg Bálint Tibor kolozsvári író emlékharangját a Kolozsvári Magyar Napok nyitógálája végén hétfő este Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A közös harangozásra Gergely Balázs, a magyar nap ok főszervezője kérte fel az egymást gyakran bíráló politikusokat, megjegyezvén, hogy a Kolozsvári Magyar Napok az egyetlen olyan hely, ahol néha találkoznak. Köszöntőbeszédében Tőkés László örvendetesnek tartotta, hogy Marosvásárhellyel ellentétben - a hol a polgármester nem engedélyezte a magyar napok megszervezését a város főterén - Kolozsváron lehet magyar napokat tartani. Hozzátette azonban, hogy a magyar napok mellett arra van szükség, hogy a közösségnek magyar jövője legyen. Úgy vélte, a magyarság 24 évvel a romániai rendszerváltozás után sem találta meg a jövőbe vezető utat. Példaként említette, hogy Mátyás király uralkodása alatt Kolozsváron a szász és a magyar közösség megosztotta a hatalmat. Évente váltották egymást a szász és a magyar bírók a v árosban. Hozzátette, a magyarság ma is ilyen autonómiát, ilyen hatalommegosztást képzel el. Tőkés azt is megemlítette, egy föderális berendezkedésű Romániában még "a visszacsatlakozó Moldova is elférne". Kelemen Hunor RMDSZelnök arról beszélt, hogy tel jesítménye alapján Kolozsvár a legerősebb erdélyi magyar város. Kolozsvárt pedig a befogadó jellege tette erőssé. Kérdésnek tartotta, hogy tude a közösség élni Kolozsvár erejével. Kelemen Hunor megemlítette, a magyarság önbizalmát ezer esztendő történelme erősíti. Úgy vélte, ma a bizalmat kell megerősíteni. A megelőlegezett egymás iránti bizalom szerinte a közösséget is erőssé teszi. A nyitógálán Gheorghe Ioan Vuscan, Kolozs megye prefektusa arról beszélt, hogy a politikai diskurzus radikalizálódása ell enére Kolozsvárnak példát kell mutatnia a románmagyar együttélés területén. Horea Uioreanu, a Kolozs megyei önkormányzat elnöke a román és a magyar kultúra hasonlóságára hívta fel a figyelmet, "közös bölcsőjükről" tett említést. A gálát a kolozsvári és a környéki néptánc és népzenei együttesek fellépései tették ünnepélyessé. Amint a mikrofonhoz hívott Kallós Zoltán, Kossuth díjas néprajzkutató elmondta: "addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk". v v i i s s s s z z a a Kelemen Hunor: a magyar jövőhöz a Szent Istváni örökség továbbvitele szükséges Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Szásznagyvesszős, 2013. augusztus 20., kedd (MTI) - Erdélyben csak a Szent Istváni örökség továbbvitelével, összefogás sal és megújulni tudással lehet magyar jövőt építeni - hangsúlyozta kedden Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a középerdélyi Szásznagyvesszősön (Veseus), ahol részt vett a Fehér megyei RMDSZszervezet hagyományos Szent Ist vánnapi szórványzarándoklatán. A politikus rámutatott: a magyar nemzet államalapító szent királya cselekvő, előre tekintő döntéseinek köszönheti, hogy ezer éven át, a csodával határos módon megmaradt egy szláv és latin tenger közepén, és jogot formálha tott a történelmi létre. "A mi döntéseinktől függ, hogy lesze a Kárpátmedencében újabb 33 nemzedék múlva magyar szó, magyar ének, magyar család, magyar közösség, magyar tánc" - figyelmeztetett az RMDSZ elnöke. Hozzátette: Szent István össze tudta fogni a magyarságot, ugyanígy a Kárpátmedencei, az erdélyi magyarság is képes kell legyen az egyetértésre, mikor alapvető érdekeiről van szó. Kelemen Hunor kifejtette: azért akart a szórványmagyarsággal együtt ünnepelni, mert az RMDSZ számára minden egyes cs alád, minden kisközösség számít. Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke az MTInek elmondta, hogy a megyében élő szórványmagyarság körében egy évtizede hagyománnyá vált, hogy Szent István napján elzarándokolnak egyegy olyan faluba, ahol már csak néhány magyar él. Az idei ünnep helyszínéül választott Szásznagyvesszős református gyülekezete alig 38 lelket számlál. A közösség élni akarását és magyarságához való ragaszkodását azonban az is
