Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. augusztus - Civitas Europica Centralis
2013-08-10
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130810 . 12 marosvásárhelyi magyarellenes pogrom előtt felbugyborékoló sovén fröcsögés mé g fokozódott is a fekete márciust követően, majd beállt egy alapszintre, ahonnan legfeljebb egyegy politikai esemény hatására lengett ki. Ilyen volt az 1991es agyagfalvi népgyűlés kapcsán a hangulat felkorbácsolása, a parlamentbeli HarKov jelentés sajtó visszhangja, Tőkés Lászlónak a finom eszközökkel folytatott román etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentése utáni hisztéria, s még sorolhatnánk …” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló) ? ? Cara giale unokái – „ A tömeg, ha nem eléggé mélyen gyökereznek hagyományai és kultúrája, azzá lesz, amivé nevelik: így lettünk magunk is a száműzött Ion Luca megkésett közönsége. De ha mi nem is, azok a politikusaink, akiket nem átallunk a „magyarság vezetőine k” titulálni, óvatlan túlzással, indokolatlanul. Sokan, sok helyen róják fel nekik, hogy csak kampányban autonómiáznak, miközben senki nem beszél egy potenciálisan működő autonómia intézményeiről, amelyre még nem igazán tudjuk, létezike népakarat. Ettől f üggetlenül az alkotói géniuszuk által kitermelt autonómia pillanatnyilag működésképtelen, mert még senki sem hisz benne. Sebaj, vágja rá a politika, elsősorban vátesz kell, a nyáj majd igazodik a fényes, autonóm jövőben …” Willmann Walter (Erdélyi Napló) ? ? Duray Miklós emlékezése DukaZólyomi Árpádra – „ Az emberhalál korszakzárás vagy írásjel a történelem összetett mondatában? - teszem fel a ké rdést. Elénk dobták halálod hírét, mint kutyának a csontot. Borzasztóan fáj. A combomból kimart húsdarab helye, a leszakadt újam maradék csonkja, az oldalamba fúródott kés ejtette seb sem fájhat kegyetlenebbül. A lelketlen honlapodon neveddel valaki vissza élve azt közölte velünk, egyes szám első személyben – mintha te magad írtad volna: meghaltam. Hát hogy jössz ehhez, hogy ezt csak így a szemünkbe vágasd valakivel a saját nevedben? Több mint ötven éve tudok rólad és pont negyvenöt évvel ezelőtt találkoztun k először, hogy összekössük a közösség érdekében őrlődő életünket. Mindketten őrült fiatalok voltunk. Mindketten súlyos családi örökséggel. Te édesapád sokéves börtönzésével, patkányok társaságában megélt rabbányászattal, de a benned lévő töretlen hittel a ziránt, hogy folytatni kell, amit korábban ők elkezdtek. Ez az életérzés hozott össze bennünket 1964ben és ebből akkor csoda született. Megteremtettük a felszabadulás esélyét. Megszületett az 1944 és 1949 között földig alázott felvidéki magyarok első, az elnyomó hatalom karmai közül kisikló önszerveződése. Aki ezt nem élte meg személyesen, felfogni sem tudja. Nélküled ez nem történhetett volna meg. Mondhattam volna: nélkülünk. A valóság: nélküled. Mert ahányan voltunk, másmás értéket és minőséget képvisel tünk, és ha csak az egyik is hiányzott volna, már nem jött volna létre az akkori csoda …” (Felvidék.ma) ? ? Búcsú DukaZólyomi Árpádtól – „ Őszinte me grendüléssel értesültem DukaZólyomi Árpád felvidéki, szlovákiai magyar politikustársam haláláról, akivel évekig együtt is dolgozhattam - az általam életre hívott - Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumában. A felvidéki magyar nemzeti közösség politikai és kulturális szervezeteiben vállalt nagyszerű tevékenysége mindig, mindenben a szülőföldön boldogulást, magyarságunkat, összetartozásunkat szolgálta. Bármely szolgálatában, hivatásában, a CSEMADOK, az Együttélés, majd az MKP, de a Szlovák Nemzeti Tanács é s az Európai Parlament képviselőjeként is, minden posztján, nagyszerű emberként és hiteles közéleti személyiségként jegyezték és tisztelték …” Dr. Szili Katalin (Felvidék.ma)
