Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. augusztus - Civitas Europica Centralis
2013-08-10
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130810 . 8 ? ? A migránsok fele szeret Ausztriában élni – Hányan vannak, és hogy érzik magukat Ausztriában a migrációs hátterű emberek? A kérdést tudományos bizottság vizsgálta, és ami a statisztikát illeti, meglepő eredményre jutott: az osztrák állampolgárok közül minden ötödik külföldön született és csak később költözött Ausztriába. A összlakosság 19 százaléka, 1,5 millió ember rendelkezik migrációs háttérrel, igaz, közülük öt százalék már Ausztriában született. A bevándorlók legnagyobb része másik EUországból jött, nagyságrendben a volt Jugoszlávia következik. A harmadik legnagyobb csoport a törököké. Ami a hogylétüket illeti, ez a kérdés nehezebben válaszolható meg, és természetesen sokban függ attól, mit tett az osztrák kormány a beilleszkedésük érdekében. Heinz Fassmann , a szakértői csoport vezetője úgy véli, Ausztria sok éven át elhanyagolta az integrációs politikát, s ennek is betudható, hogy az újonnan állampolgárokká vált egykori emigránsoknak csak a fele érzi magát otthonosan új haz ájában. Vagyis sok még a teendő (s zervuszausztria.hu) ? ? Szerbia esélyei: A NyugatBalkánnak még 10 évet kell várnia az uniós csatlakozásra – „ Tíz é v magány ” az integrációig – „ A nyugatbalkáni államok európai uniós csatlakozási folyamata még legalább egy évtizeden át elhúzódik ” – értékeltek a Tíz év magány című elemzést készítő német szakértők. Az elemzés szerzői szerint Horvátország csatlakozása ut án egy hosszan tartó szünet következik az EU bővítésében. Az elemzést Andrea Despot , a berlini Európai Akadémia igazgatóhelyettese, valamint Dušan Reljić és Guenter Seufert végezték el, a németországi Biztonsági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete keretében működő, EU Külkapcsolatok elnevezésű kutatócsoport munkatársai. Szerbia kilátásairól az EUs tagságra kifejtették, Belgrádnak felróják, hogy 2008 és 2010 között az esetek egyharmadában nemleges választ adott Brüsszel kérésére, hogy a nemzetközi szervezete kben támogassa azokat az álláspontokat és intézkedéseket, amelyek mellett az EU kiállt. „ Ezek főleg olyan esetek voltak, amikor az EU Oroszország vagy Kína rovására mondott ki kritikákat. A hágai fejezet lezárása után az a 22 tagállam, amely elismerte Kosz ovó függetlenségét, most Szerbia csatlakozásának a feltételévé teszi, hogy álljon el attól az álláspontjától, miszerint Koszovó a nemzetköz jog szerint hozzá tartozik ” – áll az elemzésben (Vajdaságma.info) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú ? ? RÁOLVASÁS HELYETT – „ A mai magyar politikai küzdelmek terméketlenségét fokozza az ellenfél démonizálása, az a mód, ahogyan e küzdelmeket a Jó és a Rossz harcának állítják be. Számos dolgozat ú gy véli, hogy ez a viaskodás anakronisztikus, nem más, mint a magyar bal- és jobboldal történelmi párviadalának egyfajta túlérett, funkcióvesztett változata. Tehát szükségszerűen meg lehet és kell haladni. Ezzel szemben itt, most azt állítjuk, hogy az alka lmazott nyelv nagyobbrészt nem egyszerűen a magyar eszmetörténetből következik, és jelenleg is van egy bizonyos funkciója. Újabb mentális állapotokat is kifejez, s egyáltalán nem véletlenül uralkodik annyira szellemi piacainkon. Következésképpen egyszerű f elvilágosítással
