Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-26
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130726 . 13 szövetségben forgolódó, „helyzetteremtő” nyilatkozatokban gazdag, tettekben szegény kollégáim szerint „quod licet Jovi, no n licet bovi”, és ebben a közmondásban természetesen nem a Jupiter szerepét osztották rám. Sokat lehetne anekdotázni arról a két évtizeddel ezelőtti hosszú, forró nyárról, de most egyetlen maradandó pillanatát emelném ki, mielőtt még feledésbe merülne, ann ál is inkább, mert úgy látom, időről időre vissza kell nyúlni a kezdetekhez. Az RMDSZ Memorandumáról van szó, amelyet Románia küszöbön álló Európa tanácsi felvételéről készítettünk, és tulajdonképpen megpróbáltuk feltételekhez kötni az ország 1989 december e utáni első fontos integrációs lépését. Néhány évvel azelőtt, a Ceauşescurezsimben még megkérdőjelezhetetlenül belügynek számított a kisebbségi kérdés, és bár a nyolcvanas évek második felében a Kádárrezsim vett egy nagy lélegzetet, és a Magyarországon maradni akaró vagy oda kiszökött román állampolgárokat nem toloncolta vissza, Grósz Károly Aradon, gyakorlatilag már kapuzáráskor szégyenszemre hagyta Nicolae Ceauşescut tobzódni ebben a belügydologban, egyetlen magas labdát le nem ütött. Bizony rosszul é reztük akkor magunkat mi, romániai magyarok, akik sóvárogtunk a „beleszólásra”. Ilyen politikaiközéleti előzményekkel nyilván nem volt nehéz elképzelni, hogy a Memorandum miatt fejünkre szakad a román parlament mennyezete, és valóban heteken át folyt az a dokkapok akkor, amikor mögöttünk nem sokkal ott volt Marosvásárhely márciusa is, körülöttünk a világban meg NagornoKarabah vagy Jugoszlávia. Szó sem volt még arról, amit mostanában egyre többször érzek, hogy komoly embernek a politika csak annyi: „beszél j, bolond, beszélj!” Akkor még számított a beszéd, és még inkább egy Európa Tanácsnak benyújtott dokumentum, amely román értelmezés szerint veszélybe sodorta az ország integrációját… ” Markó Béla (ÉS) ? ? Nemzetféltők és távolmaradók – „ Csak nem állta meg a bukaresti hatalom, hogy oda ne szóljon a tusványozóknak: a külügyminisztérium már a szabadegyetem első napján sértődött közleményben adott hangot felháborodásának …” (Háromszé k) ? ? Az intézményteremtés ideje lejárt – A díjak, elismerések és a közönség visszajelzései tükrében is sikeresnek mondható évadot zártak az erdélyi színházak. A társulatok m unkájának értékelésére Sebestyén Rita írót, a kisvárdai színházi fesztivál előválogatóját kértük fel (Erdélyi Napló) ? ? Dzsungelirtó, hazavágyó magyarok – Elfeledett ma gyar közösséget találtunk Argentína legszegényebb tartományában, Chacóban. Nemzettársaink saját kezükkel tették lakhatóvá a dzsungelt az 1900as évek elején, de soha nem tudtak annyi pénzt megkeresni, hogy haz alátogassanak (Erdélyi Napló) ? ? Fogjatok le, mert kiharcolom az autonómiát! – „ Bálványoson járt Liviu Dragnea vezér – a pontosság kedvéért területfejlesztéssel megbízott miniszterelnökhelyettes, akinek választási csalások ügyében a korrupcióellenes ügyészség (DNA) készíti a dossziéját. A háromszéki választottakkal találkozott személyes projektjének az ügyében, amelyet idén tavasszal még leánykori nevén régiósításnak neveztek el, és ugyancsak idén tavasszal valahol a Mikulás és az Angyal között terveztek megvalósítani egy alkotmánymódosítás és egy hosszú kávé közti szünetben. Azóta már más szelek fújdogálnak, Victor Ponta plágiumügyben tisztára mosott kormányfőt nem egészen öt percre fogadta Angela Merkel kancellár. Kissé ziláltnak tűnik a kormánykoalíció frizurája is, miután egy miniszter – bagatell – öt év letöltendő börtönbüntetést kapott egy olyan ügyben, amelyet jogi végzettség híján csak úgy tudnánk leírni, hogy pénzt lopott az államtól. Dragnea bálványosi kirán dulásáról a tárca kommunikációs osztálya által átküldött sajtóközlemény – amelyben kicserélték a dátumokat és a Nagyszebent Bálványosfürdőre – ötödik és a hatodik bekezdésén jól szórakoztunk. „A régió fejlesztésének fontos tényezője a
