Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-25
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130725 . 14 fegyverszünetet kötöttek az ország normális menetének érdekében – már a kezdet kezdetén kiderült, hogy a békaegérharc a két hatalmi vár között egy pillanatra sem szűnt meg. Elfüggönyözték ugyan, de a brekegések és cincogások úgy is kihallatszottak mind a Cotroceni, mind a Victoriapalotából …” Kilin Sándor (Nyugati Jelen) ? ? A Kuruc és a Facebook – „ A Tett és védelem nevű „antiszemitizmusellenes” szervezet elérte, hogy a Facebook törölje a kuruc.info hetvenezres közösségének oldalát. Annyit értek el vele, hogy a Fbon keresztül a kuruc nem tudja elérni közv etlenül soktízezres rajongói táborát. A tegnap újraindított és percek alatt sokezres támogatottságot szerző új hivatalos oldalt ismét igen hamar törölték, válaszul eddig nem kevesebb, mint harminc nem hivatalos, a Kurucot népszerűsítő oldal jelent meg a né hánytucattól a többezres létszámig terjedő közösséget integrálva oldalanként …” Borbély Zsolt Attila ( Székely Hírmondó ) ? ? Edvard Beneš és dekrétumai – „ Az ut óbbi időben sokat lehet hallani, olvasni a Beneš Edvard elnöki dekrétumairól, melyeknek alapján a magyarok és a németek jogfosztása megtörtént. De ki is volt valójában Beneš Edvard és melyek azok a dekrétumok melyek alapján a jogfosztás megvalósult? Beneš Edvard 1884. május 28án született a Pilzen melletti Kožlany nevű faluban, egy szegényparaszti családban. Iskoláit is itt kezdte, és mivel kiváló tanuló volt középiskolai és egyetemi tanulmányait már Prágában folytatta filozófiai szakon, ahol későbbi elnök Tomáš Garrigue Masaryk volt a tanítója. Prágai tanulmányai után tanult még Franciaországban a Sorbonne Egyetemen valamint politikai és szociológiai tanulmányokat folytatott Dijonban, ahol 1908ban jogi doktorátust szerzett. Az I. világháború kitöréséig el őbb a Prágai Kereskedelmi Akadémián, majd a Károly Egyetemen tanított. Még mielőtt 1915ben Párizsba emigrált volna, Prágában megszervezte „Maffia" néven az ellenállási mozgalmat, melynek feladata volt az akkor már Svájcban tartózkodó Masarykkal való kapcs olat felvétel. Később Masaryk közvetítésével Párizsban találkozott Milan Rastislav Štefánikkal is. Ebben az időben az alábbi szólásmondás járta: „Amit Masaryk kigondol, azt Beneš kimondja és Štefánik végrehajtja.". Benešnek nagy szerepe volt a Csehszlovák Nemzeti Tanács 1916os megalakításában, melynek egyből főtitkára lett és ekkor 1916. március 16án kijelentette: „Meg kell semmisíteni a Habsburgbirodalmat és visszaállítani a csehszlovák nemzetet . " … A dekrétumok szelleme a mai napig kísért és hűen tükröz ik azok alkotójának jellemét, aki a párizsi béketárgyalások alkalmával kijelentette „Én egyáltalán nem igazságokra törekszem, én politikát csinálok. És ezért olykor tudatosan követek el jogtalanságokat, az állam érdekében és személyes érdekemben … ” Nagy Ti bor (Felvidék.ma) ? ? Sorsunk, Európa – „ Sorsunk, Európa címmel az I. Martosi Szabadegyetem harmadik napján Csáky Pál közíró, politikus vendégeivel, Glatz Ferenccel , a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökével és Németh Zsolt külügyi államtitkárral beszélgetett Európa helyzetéről, jövőjéről, s benne a magyarok lehetőségeiről. Az első témakör a 19. század végi és 20. század eleji európai entitás szerepét, helyzetét járta körül, illetve azt boncolgatta, miként volt ez ránk, magyarokra hatással. Mit adott az európai civilizáció a magyarságnak és mivel gazdagítottuk mi Európát. Glatz Ferenc a felvetett témával kapcsolatban elmondta, hogy az európai kultúra szerepét az egész világtör téneti folyamatban sokkal fontosabbnak tartja, mint ahogyan azt ma beállítják. Véleménye szerint az Európai Unió nem tudja ezt az Európatudatot megfelelően létrehozni, bár tény, hogy a valós problémákra nehéz napi szinten reagálni. Glatz úgy véli, hogy az európai fél kontinens kétségkívül az egyik célpontja lesz annak a migrációnak, amely a világban korábban megindult, s nemcsak azért mert itt megfelelő termőföld és édesvíz van, hanem azért a kulturált magatartásért is, amelynek kialakításában a keresztény ség nagy szerepet játszott, s nélküle
