Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-15
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 36 30 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130715 . 11 Dragneaféle terület a jelenlegi Szeben, Fehér és Maros, illetve Brassó, Hargit a és Kovászna megyékből állna. Aki egy picit is többet tud ezekről a régiókról annál, hogy biztos valahol Ukrajnában vannak, az valószínűleg tudja, hogy Fehér megyét Maros megyével összekötni nonszensz, Szeben és Brassó megyéket két külön régióhoz csatolni úgyszintén… A helyzet az, hogy még az erdélyi magyarság körében sincs konszenzus abban a kérdésben, hogy Maros megye vajon egy helyre kellene, hogy tartozzék Hargita és Kovászna megyével vagy sem – vagyis, kicsibarátom: székelye vagy neme az a Maros meg ye – , mivel kulturálisföldrajzi szempontból (figyelembe véve olyan tényezőket, mint az épített örökség, a folklór, a domborzat stb.) heterogénebb, mint a környező megyék: keleti része székely, középső része szász, nyugati része mezőségi malformációkat mut at. Ezért egyik logikusnak látszó megoldás a megye megszűntetése, és ennek a három zónának a megfelelő helyekre való csatolása lenne …” Székely Csaba (Manna.ro) ? ? Feddhetetlenség, mint szeszély – „ Kockázatokkal jár egy kormánykoalíció megkötése, hiszen ilyen felállásban nagy szükség van a csapatmunkára és a bizalomra. Nem mindegy, hogy az ember kivel szövetkezik, és ennek a hátrányait most tapas ztalta meg Victor Ponta miniszterelnök, akinek a kabinetjére újabb foltot vetett Relu Fenechiu liberális közlekedési miniszter elítélése. A végzés egyelőre alapfokon született, tehát a volt miniszternek még kijár az ártatlanság vélelme. De tény, hogy a Pon takormány külföldi megítélése már csorbát szenvedett, aminek a kiköszörüléséért Ponta újabb komoly erőfeszítéssel kell, lobbizzon . Pontának sikerült elfogadtatnia magát Angela Merkellel , aki immár tárgyalópartnerként is fogadta hivatalában, de Románia ese tében Nyugat megszokhatta már, hogy az egy lépés előre, kettő hátra tempó űzésére mintha különös predesztináltsággal szakosodott volna ez az ország. A tét nem kicsi, mert Románia schengeni csatlakozását az EUtagállamok egy része összekötötte az igazságszo lgáltatás reformjával és a korrupció visszaszorításával. Tetszik, nem teszik, igazságos vagy igazságtalan, ez egy olyan realitás, amivel szembe kell néznie a kormánynak és a kormánykoalíciónak …” Borbély Tamás (Szabadság) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r ? ? Hűtve, fűtve... - Hogy tálaljuk a holokauszt történetét? – Az európai zsidóság kiirtásának hatalmas irodalma van, de széles körben elfogadott magyarázata nincs. A nézetek széles sávban szóródnak. Az egyik pólust reprezentálja Daniel Goldhagen rasszista, németellenes nemzetkarakterológiai elmélete, miszerint az „ eliminációs ”, azaz a zsidók teljes eltüntetésére irányuló antiszemitizmus évszázadok óta a német nemzeti identitás sarokpontja, ezért az átlag német buzgón és boldogan irtotta a zsidót. Az európai zsidóság kiirtásának hatalmas irodalma van, de széles körben elfogadott magyarázata nincs. A nézetek széles sávban szóródnak. Az egyik pólust reprezentálja Daniel Goldhagen rasszista, németellenes nemzetkarakteroló giai elmélete, miszerint az „ eliminációs ”, azaz a zsidók teljes eltüntetésére irányuló antiszemitizmus évszázadok óta a német nemzeti identitás sarokpontja, ezért az átlag német buzgón és boldogan irtotta a zsidót. A másik pólust (figyelmen kívül hagyva pe rsze a holokauszt tagadóit és helyeslőit) azok képviselik, akik szerint „a második világháborúról ma már mindenkinek szinte csak a holokauszt jut az eszébe, holott ez egy mellékes, marginális kérdés volt” (Schmidt Mária), a zsidók kiirtása csupán mellékhat ása lehetett annak a német birodalmi politikának, melynek elsődleges céljai egészen mások voltak. Csupán a világháború után bő négy évtizeddel, a németországi történészvita (Historikerstreit) keretében kezdtek kibontakozni igazán a különböző
