Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ C ivitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130713 . 14 valamiféle mindenki számára elfogadható m egoldás – csak éppen azt nem árulta el, miből is állna az …” Farcádi Botond (Háromszék) ? ? Az oktatás nemzetpolitikai bája – „ A felvételi időszak, no meg egy szakmai köntösbe bújtatott, ám ugyancsak politikai akaratot sejtető döntés, miszerint Ukrajna iskoláiban az új tanévtől két idegen nyelv bevezetésével teszik teljessé a nebulók amúgy is magas szintű oktatását, a tudásszerzés mikéntjeire irányítja a figyelmet. Talán még vannak, akik emlékeznek Leonyid Kucsma elnökként tett kijelentésére, miszerint belátható időn belül el kell érni, hogy minden második ukrán polgár diplomával rendelkezzen. Nos, a cél érdekében történtek világraszóló intézkedések. Az országban legfeljebb a kocsmák, a pa tikák és a bankfiókok száma haladja meg a felsőfokú tanintézményekét. Egy 2008as adat szerint Ukrajnában nem kevesebb, mint 904 egyetem és főiskola működött, ha ehhez hozzácsapjuk a fiókintézeteket, kihelyezett tagozatokat, igazán impozáns adat kerekedik. Tehát a kucsmai álom megvalósulásának alapja adott. Ám, hogy a halmozáse a tudásalapú társadalomhoz vezető út, afelől némi kétkedésre ad okot, hogy Franciaországban állítólag nyolcvan, Magyarországon, a Wikipédián szereplő adat szerint 29 egyetem és főis kola működik. Lehet, hogy a kevesebb ez esetben jobb? Mindenesetre tény: ukrajnai egyetemet hiába is keresnénk a világ 300 legjobbja között (igaz, magyarországi sincs, viszont az 500ban már három is, míg ukránt e lajstromban is kár kutatnunk). A patrióták at legfeljebb az nyugtathatja, hogy a diplomás munkanélküliek, pályaelhagyók, bolhapiacon ügyeskedők számában minden bizonnyal ott vagyunk a világ élvonalában. Hogy az ukrán oktatáspolitika még mindig a mennyiség bűvöletében van, azt mi sem bizonyítja jobb an, mint a tárca döntése, hogy a 20132014es tanévtől az ötödik osztályosok egy helyett két idegen nyelvet kötelesek tanulni. Hogy az első hallásra szimpatikus határozatot milyen szakmai elemzés előzte meg, milyen tudományos háttár erősíti, nem tudom, min t ahogy azt sem, eddig milyen színvonalon sajátították el azt az egyet. Azért tapasztalatra alapozott elképzelésem van. S az bizony cseppet sem szívderítő …” Csabay Attila (TiszaNews) ? ? Csíkszentkirálytól a Tatroson át Degettesig – „ A moldvai csángók kultúrájának és nyelvének történeti, nyelvi asszimilációs folyamatainak leghitelesebb, szintetikus látásmódú kutatója és hírvivője ” – ez áll az Arany János Kiemelkedő T udományos Teljesítmény díj indoklásában, amelyet Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi docens nemrégiben vett át a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől. A Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék oktatójával nem csak csángókról, hanem elhivatottságról, az e lső fényképezőgépről, Csíkszeredáról, „ kutató ” és „ adatközlő ” emberi kapcsolatáról is beszélgettünk – „… Szakmai munkám három pillérre helyeződött: egyrészt tanítani kellett, másrészt kutatni a doktori disszertációmhoz, harmadrészt tudományos írásokat kelle tt megjelentetnem. Tulajdonképpen úgy érzem, a mai napig rendjén van ez a három pillér, és egyre jobban érzem magam az egyetemistákkal, a 1825 év közöttiekkel. A gyerekeim korosztályához tartoznak, ezért kicsit úgy is tekintem őket. Látom a problémáikat, jobban, mint húsz évvel korábban. Semmivel sem könnyebb a sorsuk, mint a miénk volt. Mások a problémáik, de a helyzetük a bizonytalanságérzet miatt nehéz. Nehéz úgy jövőt építeni, hogy minden változik, semmi biztos nincsen. Mai napig szeretem az életem did aktikai részét, és a terepet is nagyon kedvelem, mert valahogy a véremben van ez a nomád szemlélet. Mindenfele nagyon szeretek „tekeregni”, mindegy, hogy Moldvában vagy Párizsban, csak „szimatolhassak”. És mindenhol nagyszerű emberekkel lehet találkozni – ez egyben a terepmunka jó értelemben vett „rákfenéje”
