Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europ ica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130712 . 16 katonák, és az első világháborúban elesett oszt rákmagyar katonák emlékművei is egymás mellett magasodnak a főtéren. Európa kellős közepén vagyunk, legalábbis az 1887es osztrákmagyar geodéták szerint, akik innen pár kilométerre , nyugatra, Rahó közelében helyezték el a díszes emlékkövet. Kárpátalja ma a térkép szélére szorult, elfeledett vidék az Európai Unió keleti peremén, kívül a schengeni határon, amely Magyarországot, Szlovákiát és Lengyelországot Romániától és Ukrajnától elválasztja. A régió lakói számára Európa itt van, alig karnyújtásnyira, de - a határ túloldalán. Ez az utolsó „válaszfal” a kontinensen, ugyanakkor ez a megélhetésük alapja is. Mint egész KeletEurópa, Kárpátalja is multikulturális térség: laknak itt magyarok, ruszinok, ukránok, németek, cigányok és zsidók. De a huszadik század e lején elkezdődött, a nemzeti hovatartozás kérdése 1991től, amikor Ukrajna független lett, egyszerűbbé válik. A 2001es népszámlálás adatai szerint Kárpátalján csak mintegy 150 ezer magyar él, tehát alig a népesség 12 százaléka, szemben az 1921es 17 száza lékkal. „Évente körülbelül 5 vagy 6 ezer ember települ át Magyarországra – folytatja Igyártó úr – , mert itt nincs jövőjük, a gazdasági helyzet katasztrofális.”… ” Laurent Geslin , Sébastien Gobert (Le Monde Diplomatique) ? ? A ruszin nép nyomában – „ A munkácsi kórház rendelőjében Yehven Zupan doktor, a Ruszin Nemzeti Tanács elnöke, minden szavát jól megfontolva, beszélni kezd: „Az állam nem ismer el teljes értékű nemzetiségként, csu pán ukrán kisebbségnek tekint. Pedig önálló nyelvvel és kultúrával rendelkező nép vagyunk.” A 2001es népszámlálás adatai szerint 10 000 személy vallotta magát ruszinnak Kárpátalján. „Az adatokat meghamisították, valójában 800 000en vagyunk - helyesbíti Z upan doktor. - Az ukrán nacionalisták attól tartanak, hogy egy szép napon majd területi autonómiát követelnünk." A Szovjetunió széthullása után, 1991ben, Ukrajna népszavazást kezdeményezett a területi függetlenségről. A szavazók véleményt nyilváníthattak egy autonóm régió létrehozásának kérdésében is. A lakosság mintegy 78 százaléka az autonómia mellett foglalt állást, amit ennek ellenére - nem nyerték el. „Nem gond, államok jönnek, államok mennek, a ruszinok – maradnak” – fejezi be bizakodva Zupan doktor. 2012. december 22én a kárpátaljai területi tanács elismerte a ruszin nyelv különleges státuszát, ez az első lépés a hivatalos regionális nyelvvé válás útján. Robert Magocsi ruszin származású amerikai történész szerint a ruszinok a Kárpátok nyugati lejtői n Ukrajnában, Szlovákiában, Lengyelországban, sőt délebbre, a Vajdaságban is elő szláv nép. A becslések szerint számuk 900 000 és 1 millió között lehet. A ruszinok többféle keletiszláv dialektust beszélnek, a cirill ábécét használják. A keleti keresztény egyházakhoz tartoznak, a görög katolikus a nemzeti vallásuknak tekinthető, de az ortodoxok száma is jelentős …” Laurent Geslin , Sébastien Gobert (Le Monde Diplomatique) A A j j á á n n l l ó ó ? ? Recenzió – „ Önazonosság és tagoltság ” – elemzések a kulturális megosztottságról c. kötethez – „ A találó cím azon túl, hogy igen aktuális problémakört takar, a kötet tanulmányainak témáját is hűen tükrözi. A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének újabb, 9. évkönyvét tarthatjuk kezünkben, Bárdi Nándor és Tóth Ágnes szerkesztésében. A kötet fő motívuma egy szóval, az identitás. Az identitás és az a körül kialakult helyzet leírásával, elemzésével foglalkoznak a publikáló kutatók 16 különböző tanulmányban. Azt is elmondhatjuk, hisz jogosan felmerül a kérdés, hogy ezek a tanulmányok átfedik az egész
