Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. július - Civitas Europica Centralis
2013-07-10
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130710 . 16 Négy természetbeni visszaszolgáltatásra javasolt épület - köztük a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár - esetében a testület elhalasztotta a döntést, amíg a kormány határozatot hoz a visszaszolgáltat ott épületekben működő közintézmények védelméről - közölte az MTIvel Laczikó Enikő államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke, a restitúciós bizottság tagja. Az államosított ingatlanokra vonatkozó, áprilisban elfogadott új jogorvoslati k erettörvény szerint a román állam a következő néhány évben visszaszolgáltatja a még tulajdonában lévő államosított ingatlanokat, majd négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természe tben visszaszolgáltatni. Ha a visszakapott épületet közintézmény használja, azt a tulajdonos tíz évig nem lakoltathatja ki. A haladékra igényt tartó intézmények listájáról kell még határozatot hoznia a kormánynak, erre vár a Batthyáneum esetében is a bizot tság - magyarázta az államtitkár. Markó Attila parlamenti képviselő, a restitúciós bizottság korábbi tagja az MTI érdeklődésére elmondta: eddig nem volt politikai akarat Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, ezzel magyarázható, hogy az ANRP elnöke már évek óta nem hívta össze az illetékes testületet. A politikus úgy vélekedett, a visszaszolgáltatás újraindulása a jogorvoslati kerettörvény áprilisi elfogadásának tulajdonítható, ugyanakkor nem zárta ki, hogy az amerikai kongresszusi képvis elők fellépésének is szerepe volt az ügyben. Június 14én az amerikai kongresszus húsz képviselője levélben kérte John Kerry külügyminisztert: erőteljesen lépjen fel a román kormánynál annak érdekében, hogy az állam maradéktalanul szolgáltassa vissza a m agyar egyházak 1945 után elkobzott javait. "Az erdélyi magyar történelmi egyházak 1700 ingatlant igényeltek vissza a román államtól, ezek közül eddig 1100 esetében született döntés. Mintegy ezer igénylést hagyott jóvá a bizottság, de ez nem jelenti azt, hogy az egyházak birtokba is vehettek minden épületet" - vázolta a helyzetet egy korábbi nyilatkozatában Markó Attila. v v i i s s s s z z a a Közmeghallgatás az Európai Parlamentben a Benesdekrétumokról Kárpáti János, az MTI tudósítója j elenti: Brüsszel, 2013. július 9., kedd (MTI) - Közmeghallgatást szervezett kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában a Benesdekrétumok problémájáról Bagó Zoltán fideszes és Mészáros Alajos szlovákiai magyar néppárti EPképviselő. A rend ezvényt - mint azt Bagó Zoltán hangsúlyozta - felhívásnak szánták a magyarszlovák párbeszéd érdekében. Három meghívott előadó - Rezsőházy Rudolf történészszociológus, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora, Horváth Attila, a Pázmány Péter Katolikus Eg yetem jogtörténésze, valamint Korom Ágoston, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az európai uniós jog szakértője - különböző szempontokból elemezte a szóban forgó dekrétumokat, valamint az azokat megerősítő 2007es szlovák parlamenti határozatot. Egyet értettek abban, hogy a szlovákiai magyarságot a második világháború után kollektív bűnössé nyilvánító, jogfosztó dekrétumok múltja és jelene megoldásra váró kérdés. Úgy vélekedtek, hogy a téma európai szemmel történő megközelítése és megvitatása jelentős m értékben hozzájárulhat a magyarszlovák kapcsolatok fejlődéséhez, ezáltal pedig a középeurópai kisebbségek helyzetének javulásához. Bagó Zoltán emlékeztetett arra, hogy a magyar és a szlovák miniszterelnök által a múlt héten aláírt megállapodások új fej ezetet nyitottak a kétoldalú viszonyban. Szerinte a mostani közmeghallgatáson levont következtetések és ténymegállapítások ezen új korszak egyik alfejezetének tekinthetők. A fideszes politikus szerint a diszkriminatív Benesdekrétumokat eddig még soha ne m sikerült ilyen magas szakmai szinten, nyilvánosan és európai módon bemutatni, elemezni. Előrelépés ez - tette hozzá - abból a szempontból is, hogy az Európai Parlamentben ősszel a petíciós bizottságon (PETI) túl további két illetékes szakbizottság, a jog i bizottság (JURI), valamint az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság (LIBE) is meg fogja vizsgálni a kérdést. "Közös jövőnk a megbékélés, hiszen együttműködésre vagyunk ítélve. Azzal együtt, hogy az idő múlása enyhíti a múlt sérelmeit, hiszem, hogy országaink között ma nincs helye a történelmi amnéziának. Ezért a kérdés rendezésére, mint európai jogász és jogalkotó magam egyetlen lehetőséget látok, nevezetesen a kollektív bűnösség elvét tartalmazó Benesdekrétumoknak a s zlovák jogrendből való törlését" - fogalmazott Bagó. Mészáros Alajos a rendezvényen megállapította: a deportálások és a jogfosztás emléke erősen él a szlovákiai magyarokban, de az uniós jogot sértő, ma is érvényesülő joghatásokat ettől függetlenül is meg kell szüntetni.
