Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. június - Civitas Europica Centralis
2013-06-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6 164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130607 . 16 A 153. helyen álló Törökország példáját hozta fel, ahol szerinte az elmúlt napokban zajló demonstrációk alatt a közszolgálati média kezdetben nem informálta megfelelően az embereket. A közmédia itt a kormány befolyása alatt áll - jelentette ki. Beszámolt arról is: Törökországban bűncselekmény a nemzet megsértése, szerinte Magyarországnak nem kellene erre az útra lépnie. Magyarországon az a probléma, hogy a média vagy a kormány, vagy az ellenzék m ellett állt, független sajtó nincs - tette hozzá. Szerinte jelenleg a sajtó jelentős része a kormány oldalán van, és a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy tovább gyengítse az ellenzéki médiumokat. Tóth Borbála, a Center for Independent Jour nalism kutatója szerint Magyarországon folyamatosan csökken a magántulajdon aránya a médiában, és növekszik az állami és önkormányzati befolyás. A magáncégek általában ott hirdetnek, ahol a kormányzatiak, a politikai újságírás pedig partizán alapokon működ ik, vagyis az újságírók a hozzá közel állók körében szerzi be a híreket. Egyetértett azzal, hogy Magyarországon valóban nincs középen álló média. A kormány nemcsak hirdetőként vesz részt a médiapiacon, hanem ingyenesen előállított tartalmat is szolgálat a közmédián keresztül a pénzzavarban lévő sajtótermékek számára - mondta. Hangsúlyozta: a kormánnyal kritikus média pénzügyi lehetőségei is hatással vannak a média helyzetére. Dick Roche, az Alliance of Liberals and Democrats for Europe alelnöke a média koncentrációjáról beszélt, mint mondta, gazdasági érdekek is fenyegetik a sajtót. A hírek értékesítése kapcsán felvetette a bulvárosodás problémáját, amely szerinte aláássa a médiába vetett bizalmat. Ki őrzi az őrzőket? - tette fel a kérdést azzal kapcsol atban, hogy a szabadság védelmét ellátó média is gyakran átlépi a korlátait. Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke szerint a médiaszabadságnak vannak fokozatai, és annak elvesztésében Magyarország még valóban nem tart ott, mint Oroszors zág vagy Törökország. Kifejtette, hogy Magyarország az első helyen szerepel a problémák kapcsán, rámutatott ugyanakkor arra: más európai országokban is gondot okoz a tulajdoni koncentráció kérdése. Szerinte olyan európai szabályozásra lenne szükség, amely biztosítja annak kizárását, hogy egyetlen párt delegálja a médiahatóság tagjait. v v i i s s s s z z a a Magyarország csak fenntartásokkal fogadta el az uniós alapjogi charta végrehajtásáról szóló 2012es jelentést Kárpáti János, az MTI tud ósítója jelenti: Brüsszel, 2013. június 6., csütörtök (MTI) - Magyarország csak úgy fogadta el az Európai Unió alapjogi chartájának végrehajtásáról szóló 2012es jelentést, hogy ahhoz politikai nyilatkozatot fűzött, és abban négy pontban kifogásolta a Ma gyarországgal kapcsolatos megállapításokat - közölte Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön az MTIvel. Az EUországok igazságügyi miniszterei a nap folyamán Luxembourgban tartottak tanácskozást, és annak egyik napirendi pontja az alapjogi charta tavalyi végrehajtásával, érvényesítésével kapcsolatos kérdésekről, az év során e tárgykörben felmerült problémákról szóló, idén május 8án ismertetett jelentés elfogadása volt. "Az első pont az, hogy a jel entésben többszöri kérésünk ellenére sem szerepel az a tény, hogy mielőtt az Európai Bíróság meghozta volna a bírák nyugdíjazása ügyében a döntését, már azelőtt a magyar alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította ezt a törvényt. Tehát amikor az Eur ópai Bíróság döntést hozott, ez a törvény már nem volt hatályban" - mondta az MTInek Navracsics Tibor. Második kifogásként azt említette, hogy ugyancsak többszöri magyar kérés ellenére sem szerepelt a jelentésben: két hónappal annak publikálása előtt, március 11én a magyar Országgyűlés már elfogadta azokat a jogszabályi változásokat, amelyeket az Európai Bíróság döntése szükségesnek tartott. Erre nem utal a jelentés egy szóval sem. Harmadrészt ugyancsak kifogásolja Magyarország azt, hogy a jelentésb en nem szerepel az a tény: a folyamat során a magyar kormány és az Európai Bizottság között végig építő szellemű és folyamatos párbeszéd volt, amelynek eredményeként születtek meg a megoldások a vitás kérdésekben. Végül negyedik pontként azt kifogásolta a magyar kormány - közölte a miniszterelnökhelyettes , hogy a 2012ről szóló dokumentumban szó esik a magyar médiatörvényről, minden különösebb indoklás nélkül, noha az Európai Bizottsággal a médiatörvénnyel kapcsolatban folytatott egyeztetések 2011ben lezárultak, és a közösségi jog vonatkozásában szükségesnek bizonyult jogszabálymódosítások abban az évben megtörténtek. Így Navracsics Tibor szerint 2012ben már nem volt semmi olyan ügy a médiatörvénnyel kapcsolatban, ami szükségessé tette volna, hogy e törvény a 2012es jelentésben szerepeljen.
