Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. június - Civitas Europica Centralis
2013-06-18
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent . net/ admin@cecid.net 20130618 . 11 populizmussal szemben? Harci retorikájával voltaképp kiket akar meggyőzni Orbán Viktor és pártja? Ezekre a kérdésekre is ke reste a választ Ceglédi Zoltán és Kiszelly Zoltán politológusokkal Herskovits Eszter – „… Az ellenségképgyártás segít elterelni a figyelmet a politikai kudarcokról. Sokáig kereste Orbán az „ideális” ellenséget, mire eljutott az Európai Unióig. Kezdetben még próbált csontvázakat találni a 2010 előtti kormányok gazdaságpolitikájában, de nem járt sikerrel. Aztán azzal támadta a balliberálisokat, hogy lejáratják az országot külföldön. De be kellett látnia, ekkora erőt mégsem képvisel az ellenzék. Maradt tehát el lenségként a külföld, azzal: az E- megutált minket. És a „szabadságharc” közben kikerültünk a túlzottdeficiteljárás alól. Persze nem mindegy, milyen áron. Kicsit olyan ez, mint ha egyetlen almáért kivágtak volna egy egész fát. Magyarország 2011ben még so ros elnöke volt az uniónak, ma pedig azon vitáznak, kizárjanake minket …” (168óra) ? ? Modern Magyaror szág Mozgalom – Az ellenzék történelmi felelőssége – Legújabb közvéleménykutatások szerint a magyar lakosság több mint 70 százaléka úgy véli, nem jó irányba tart az ország. És 5556 százaléka mindenképpen változást akar. De vajon melyik pártra voksolnána k a Fideszből kiábrándult konzervatív szavazók? Egyáltalán: erősíthetie a demokratikus ellenzéki összefogást az új konzervatív párt, a Modern Magyarország Mozgalom (MMM)? Mindez szóba került a 168 Óra múlt heti Szerda 11 című interaktív rádióműsorában, am elynek vendégei Bokros Lajos és Pusztai Erzsébet voltak, az MMM alap ítói és vezetői. A beszélgetés szerkesztett változatát közöljük (168óra) ? ? Politikai adósságcsapda – Kentaurbeszéd – „ Az emberek – írta Polányi Károly az archaikus társadalmak gazdaságkutatója – adósságokra és kötelezettségek teljesítésére születnek.” Alapigazság ez, csak koronként egészen másként érvényesül. Az archaikus, vagy primitív társadalmakban az adósságok nem pénzügyi természetűek, noha talán még annál is szigorúbban teljesítendő kötelezettségeket rónak az emberre, mint manapság a hitelkölcsönök… A politikai adósság „egy másik fontos forrása a hatalom növekedése, mely − ismét Polányit idézve − politikai kötele zettséget teremt”. Minél nagyobb, koncentráltabb a hatalom, annál több a tartozása: az egyeduralkodó mindenért felel, még az időjárásért is, nem beszélve a gátak erősségéről és magasságáról. Mivel azonban ilyen képessége csak a varázslónak lehet, az egyedu ralkodó politikai sikeressége is csak mágikus síkon mérhető le. Akik a mágia körén belül állnak – a delejezettek – minden mágikus politikai teljesítményt valóságos gazdasági, szociális, kulturális teljesítményként ünnepelnek el. A zsarnokság láncának minde n újabb szemét a szabadság tündöklő ékköveként. Ámde, akik nem tudnak belépni a mágikus javak cseréjének politikai piacára, ebből vajmi keveset éreznek. Márpedig ők vannak többen, és velük szemben mágikus rituális tranzakciókkal nem egyenlíthetők ki a tart ozások. Egy részük leírja az országot és távozik belőle, másik és nagyobbik részük leírja a választási demokráciát és távozik a választásra jogosultak táborából. A mágikus hatalomgyakorlás szempontjából persze az értetlenkedő értelmesek e távozása rövid tá von tiszta haszon. Hosszú távon azonban maga az államcsőd és a gazdasági összeomlás. Mit tehet a politikai adósságcsapdába került kormányzat? Mivel törlesztheti politikai tartozásait? Részben ígéretpénzek, részben halasztott kifizetésű jóléti hitelfelvétel ek (rezsicsökkentés) bőkezű osztogatásával. De mindenekelőtt kommunikációval. A kommunikáció olyan, mint valami bőségszaru: kimeríthetetlenül árad belőle pénz, paripa, fegyver. Persze, csak szavakban és képekben: beszédek retorikai figuráiban, semmire nem kötelező biztonsági garanciavállalásokban, azonnal fogyasztható szlogenekben, és nem utolsósorban megvesztegető szociális ajándékok formájában. A lényeg a visszafizetés, méghozzá a gavalléros visszafizetés látszatának megteremtése. Az emberekkel úgy kell m egfizettetni a