Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. június - Civitas Europica Centralis
2013-06-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www.ceucent.net/ admin@cecid.net 20130614 . 10 határon túliaknak is, s ezeket nem az elmúlt napokban és nem a Duna vize hozta, s nem is viszi el az árral együtt. Akkor sem, ha az egyik Viktor szereti a gumicsizmát felhúzni, a másik meg nem, nem rajtuk múlik, különben sincsenek egymással igazán beszélő viszonyban. Hol vannak már azok az idők, amikor a román és a magyar kormány, ha formálisan is, közös kabinetüléseket is tartott? … ” Kilin Sándor (Nyugati Jelen) ? ? Létjogosult az utcai politizálás – „ Kelemen Hunor bekeményített. Le het, hogy a kormányon kívüliség szabadsága késztette radikálisabb kiállásra a Székelyföld mellett. De az is megtörténhet, hogy áthangszerelte pártvezetői attitűdjét. A színfalak mögötti megegyezéskeresés mellé előkotorászta a népi megmozdulások erejét. Tal án a nemrég tartott kongresszus döbbentette rá, hogy az RMDSZen belül felerősödtek a székelyföldi autonomista erők. Pontosabban az autonómiát sürgető és radikálisabb megmozdulásokat támogató helyi vezérek befolyása növekedett. Ilyen hátszéllel nem mondhat ott mást a kormányzó pártok regionalizálási tervére, mint azt, hogy utcára vonulnak az emberek. Nem engedik megvalósítani a székelyek beolvasztását román többségi közigazgatási egységbe …” Karácsonyi Zsigmond (Népújság) ? ? Kossuth és Bălcescu lebontotta a merev nemzetállami koncepciót – Az erdélyi származású kutatót, Miskolczy Ambrust beszélgetésük második részében Szilágyi Aladár az 184849es forradalom és szabadságharc erdélyi aspektusairól, magyarromán vonatkozásairól kérdezte. Többek közt arra is fény derül, miért mondta önmagára I. Miklós orosz cár, ho gy a legnagyobb hülye a világon (Erdélyi Riport) ? ? Alkotmányfércelés – „ Lehet fanyalogni, demokráciát hiányolni, sötét korszakokat idéző szavazógépet kiáltani, ha egy kongresszusi dokumentumot vagy jogszabálytervezetet csont nélkül emel tör vényerőre az arra hivatott grémium. Több esetben azonban éppen az előkészítő munka alapossága rejlik a felszín simaságában, nem pedig a diktatúra terrorja. A román alkotmánymódosítás műhelymunkája viszont leginkább a medve viccbeli feketelistájára emlékezt et, amelyről bármikor le lehet kerülni, csak rá kell kérdezni. Némi túlzással eddig csak a nemzetállamiságot kimondó első cikkelyre való javaslatot nem kellett visszavonni, no meg a népszavazási részvétel küszöbének csökkentését. Mert például hiába hányta a keresztet a közel teljes román társadalom, a családmodell vagy a homofóbia kérdését egyaránt visszautalták átgondolásra …” Csinta Samu (Krónika) ? ? Mások Trianonja – „ Közel száz éve nem tudunk megbékélni a történelmi nagy Magyarországot darabokra szaggató trianoni döntéssel. Lehet, hogy tényleg nem elég egy ilyen kollektív trauma feldolgozására egy évszázad, de az is lehet, hogy egyszerűen nem akarjuk, mert szeretünk sz envedni. És persze azt hisszük, hogy mi vagyunk a történelem egyetlen és legnagyobb áldozata. Pedig korántsem, másoknak is kijutott bőven (lásd például a lengyelek sorsát), sőt Trianonunk sem csupán nekünk van. A kérdés pedig nem az, hogy melyik nemzet kap ott nagyobb pofont a történelemtől, hanem az, hogy ki tud hamarabb talpra állni. És ez nem költői kérdés, hanem a jövőnk kérdése. A kilencvenes évek elején még szinte tejfeles szájú ifjú történészként kezdtem a magyar arisztokrata és nemesi családok másodi k világháború utáni sorsával foglalkozni. Gyűjtöttem a visszaemlékezéseket, meghallgattam minden család tragédiáját, mindazokat, akiket elértem és hajlandók is voltak szóba állni velem. Vagy akik tudtak beszélni a szörnyűségekről, mert bizony volt közöttük olyan is, aki vállalta az interjút, ennek tudatában meg is tettem a többszáz kilométert, de a sokat megélt egykori nemes könnyek között közölte már a helyszínen, hogy sajnálja, de ő erre képtelen. Napok óta készül a beszélgetésre, nyugtatót és altatót sze d, de íme, így is remeg hangja, keze ... ” Gál Mária (Maszol.ro)
