Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. június - Civitas Europica Centralis
2013-06-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@c ecid.net 20130601 . 15 bevándorló munkaerőből, arról már nem is beszélve, hogy az emigráns elitek milyen jót tettek az említett országok szellemi fellendülésének . Svédország sem azért nyitott, mert muszáj, hanem mert ezt akarta. Ami a rasszizmust illeti, szintén karikatúraszerű az állítás: általános igazság, hogy a többségi csoport (nemzet/vallás/bőrszín/nyelv/kaszt) saját tagjait preferálja a munkaerőpiacon. Ez t örténik a gömöri romákkal és a németországi törökkel is: csak akkor kapnak munkát, ha nincs „fehér” jelentkező, vagy ha sokkal olcsóbban dolgozik. Ahol kevés a munka, ott nem a bevándorló az első, aki állást kap, különösen nem magas presztízsű munkát. Errő l van szó, nem a címkézésről …” Ravasz Ábel (Új Szó) C C i i k k k k e e k k Kövér: nemzeti és európai ügy, hogy éljenek a keresztény közösségek Budapest, 2013. június 1., szombat (MTI) - Nemzeti és egyben európai ügy, hogy éljenek a keresztény közösségek, álljana k a templomok - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Városligeti fasori református templom felszentelésének 100. évfordulója alkalmából tartott hálaadó ünnepi istentisztelet utáni jubileumi közgyűlésen szombaton Budapesten. Köszöntőjéb en a házelnök kiemelte: Európa egy része ma komoly bajban van, nemcsak a kereszténységet, hanem önmagát és az élet ősi törvényeit is megtagadja. Szerintük a vallás, a nemzet és a család a múlt részét képezik. De vannak olyan európaiak is - velünk együtt , akik szerint a vallás, a nemzet és a család mindig a jövőt jelentik, ezért megerősítendők - fogalmazott. Hangsúlyozta: fontos a nemzet és a következő nemzedékek számára, hogy a keresztény közösségek továbbra is sikeresen keressék boldogulásuk útjait, Istenben bízva, ugyanakkor gyakorlatiasan. A Városligeti fasori református templom története jól példázza Magyarország elmúlt száz évének történetét és azt, hogy a hit összetartja a közösséget - jegyezte meg. Emlékeztetett arra, I. István király (10001038) elrendelte, hogy legalább tíz falvanként építsenek egy templomot, amelyek keretbe foglalták a korabeli emberek életét, és azt hirdették, hogy a társadalom tagjai összetartoznak. Rámutatott, a városiasodással megrendülni látszottak a hit hagyományos k eretei, ugyanakkor a városokban új templomokra volt szükség, hogy "megkössék" a keresztény gyökereiket még el nem vesztett embereket. A 20. század első éveiben a Kálvin téri templomhoz 40 ezer református tartozott - tette hozzá. Amikor a Városligeti fa sori református templom épült, Magyarország egyik virágkorát élte, nemcsak gazdasági, hanem szellemi és lelki értelemben is szilárdan állt az ország a talpán. Abban az időben is voltak elkötelezett emberei az egyháznak, akik gyülekezetet tudtak építeni - á llapította meg. Wattamány Zsolt, Erzsébetváros fideszes polgármestere arról beszélt, hogy a református vallás a kezdetektől fogva mélyen gyökerezett a magyarságban, a templom pedig hirdeti a közösség Istenhez tartozását és bele vetett hitét. A közös er őből épített falak valódi közösséget formáltak, amely képes arra, hogy ha baj van, összefogjon - hangsúlyozta. Szólt arról, hogy a kommunizmus idején az együttműködést elutasító lelkészeket eltávolították, és mindent megtettek a hívő közösség ellehetet lenítésére. Mint mondta, ez a gyülekezet ma is képes a folyamatos megújulásra, ezért fontos, hogy támogassák azt a munkát, amelyet ez a közösség a környezetükben élőkért tesz. A polgármester ígéretet tett arra, hogy a Julianna Református Általános Iskola h elyiségproblémáira megoldást találnak. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében emlékeztetett arra: 1933ban, a templomépítés 20. évfordulóján a gyülekezet jeligét választott: "Ég, de meg nem emésztetik", és szintén ekkortól hivatalos pecsétjükön az égő csipkebokor szerepel, amelyben a bibliai történet szerint Isten megjelent Mózesnek. Megjegyezte, Isten Mózest Izrael népének Egyiptomból való szabadítására küldte el, ugyanígy az Örökkévaló ma sem hagyja, h ogy a világ megmaradjon "ebben a megrontott állapotában". Az égő csipkebokorban Isten önmaga titkáról is szólt, miszerint ő az "örök hűség, kereshetőség, megszólíthatóság és imádhatóság", amikor pedig a gyülekezet igét talált magának, nem a közösség válasz totta az igét, hanem az ige választotta magának a gyülekezetet - fogalmazott.
