Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. május - Civitas Europica Centralis
2013-05-07
K ISEBBS ÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130507 . 20 A hosszú távú megfontolásokat illetően Martonyi János kitért arra, hogy csökken a transzatlanti szövetség részesedése a világ GDPjének előállításából, ezért fontos az amerikaieurópai szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Hangsúlyozta: ma az unióban az egyenlő elbánás elve "sok szempontból csorbát szenved", ezért támogatja Magyarország azt a német, dán, finn és holland közös javaslatot, hogy próbáljanak meg egyenlő kritériumrendszert megvalósítani a jogállamiság elbírálásánál. Guido Westerwelle német külügyminiszter a konferencián arról beszélt, hogy fel kell ismerni: mindegyik európai ország egyedül túl kicsi a világban, még az Európában viszonylag nagy Németországnak is szükséges van szövetségesekre, az európai országok egy sorsközösséghez tartoznak. Arra is kitért, hogy nem új adósságokkal kell a növekedést ösztönözni, így csak év tizedekre "bebetonozzák" a munkanélküliséget Európában, holott ez súlyos probléma, különösen az európai fiatalok körében. Az Andrássy egyetemen tartott konferenciát abból az alkalomból szervezték, hogy a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és Magyaror szág 40 éve, 1973. december 20án vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Martonyi János úgy fogalmazott: 40 év történelmi megközelítésben nem nagy idő, de ez különlegesen eseménydús időszak volt, óriási változások történtek mindkét országban, Európában és a világban is. Ezen időszak első évtizedeiben érezték, hogy mind Németország, mind Európa megosztottsága természetellenes, a világpolitika mesterségesen hozta létre ezt a helyzetet - közölte. Meglátása szerint azt is tudták, hogy a két me gosztottság egymástól elválaszthatatlan, és ha az egyik megszűnik, a másikkal is nagy eséllyel ez történik. A rendszerváltás idején KözépEurópában teljes volt az egyetértés arról, hogy Németországot újra kell egyesíteni, és ez megteremti lehetőségét annak , hogy Európa is újraegyesüljön - emelte ki. Hozzátette: Európa újraegyesítése még nem ért véget, ebben van még feladat. Guido Westerwelle német külügyminiszter kiemelte: Németország és Magyarország közös határok nélkül is szomszédnak érzi magát, hisze n Európa kettéosztottságát együtt győzték le, és az egységesítését is együtt kell befejezni. Emlékeztetett arra, hogy amikor az NSZK és Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat, Németország megosztott ország volt, tartott a hidegháború, ma ped ig már a demokratikus Európa része mindkét ország. Aztán a két német állam megint "egy nemzetté nőtt össze", 1989 az egyik legboldogabb éve volt egy szörnyű évszázadnak: leomlott a berlini fal, és megtörtént az újraegyesítés - idézte fel. Hozzátette: hálás ak "a bátor magyaroknak" az akkori segítségükért, ez összehozza, összetartja a két népet, ez a közös történelem a barátságuk alapja. Az eseményen a két tárcavezető megnyitotta a 40 év - 40 kép című fotókiállítást, amely 40 fényképpel idézi fel az együ ttműködés eddigi évtizedeit. A kiállítás célja, hogy a történelmi jelentőségű pillanatok, a magas szintű politikai események mellett az emberek közötti barátság és együttműködés mindennapjait is bemutassa. v v i i s s s s z z a a Bajnai Gord on: minden mást megelőző feladatunk az oktatás megújítása Budapest, 2013. május 6., hétfő (MTI) - Elsődleges, minden mást megelőző feladatunk a magyar oktatás megújítása - jelentette ki Bajnai Gordon a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány oktatási konferenciáján hétfőn. A volt kormányfő kifejtette: az oktatás, a tanulás nemzetstratégiai kérdés, a nemzet boldogulásának alapja, és a midenkori kormányok tevékenységét abból a szempontból kell vizsgálni, hogyan szolgálja az oktatás ügyét. Kérdésként vetette fel, vajon szolgáljae Magyarország hosszú távú érdekeit, hogy a szakoktatásban csökkentették a közismereti tárgyak számát, hogy jogszabályba foglalják a szegregációt, hogy egy "vízfejű szervezet" alá rendelik az iskolákat, hogy harmadával csökken t a felsőoktatási költségvetés, hogy 500 ezer fiatal külföldre vándorolt, vagy hogy harmadával csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Válasza szerint mindez a nemzet érdekeivel ellentétes. Utalva az úgynevezett Fehér könyvbe foglalt felmérésre, azt mondta: ma 10ből 9 pedagógus azt gondolja, hogy ami az oktatásban történik, az rosszabb, vagy legalábbis nem jobb viszonyokat fog hozni. Bajnai Gordon szerint semmi sem képviseli úgy a jövőt, mint az oktatás. Hozzáfűzte: Európa északi fele megme nekült az olcsó munkabérre alapuló verseny elől azzal, hogy jelentősen megnövelte a tudását, s ezáltal ma már olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekhez máshol nincs meg a tudás. Európa másik fele azonban Bajnai Gordon szerint belecsúszott abba a csapdába, hogy nem tud versenyképes lenni, és egyre kétségbeesettebben keresi a megoldást megszorításokkal, szűkülő jóléttel. Szerinte a középkeleteurópai országok
