Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. május - Civitas Europica Centralis
2013-05-07
K ISEBBS ÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130507 . 17 A Mazsih isz elnöke kiemelte: pozíciójánál fogva a WJC alelnöki tisztségét tölti be a későbbiekben Gergely Andrea, az Európai Zsidó Diákok Szövetségének elnöke, továbbá a Mazsihisz mindenkori elnöke is. Mint mondta, ez azt jelzi, hogy bekerültünk a zsidó világ vérkeringésébe, ezáltal pedig jobban tudjuk építeni kapcsolatainkat a többi zsidó közösséggel a világban. Feldmájer Péter megjegyezte: Orbán Viktor miniszterelnöknek a WJC budapesti ülését megnyitó beszéde erkölcsi alapú volt, ugyanakkor konkrétumokat nem tartalmazott, a WJC vezetése azonban úgy gondolta, hogy a beszédben konkrét jogi lépéseket is meg kellett volna jelölni az antiszemitizmussal szemben. A beszédről alkotott vélemények elsősorban stílusbeli kérdésben térnek el, de ha a Jobbikot, mint a p olitikai arénából kizárandó pártot megemlítette volna, az bizonyos fokig a várakozásokat jobban kielégítette volna - vélekedett. Leszögezte: Orbán Viktor világosan megmutatta mindenkinek, hogy mit gondol arról, ami Magyarországon az elmúlt néhány évben zajlik, nevezetesen, hogy fel kell lépni a növekvő intoleranciával és az antiszemitizmussal szemben. Utalt arra: a Jobbikra leadott szavazatok egy része abból ered, hogy egyes emberekben tudatosan gyűlöletet keltenek embertársaik, ezen belül a zsidósá g és a roma kisebbség ellen. A parlament demokratikus pártjainak azonban meg kell tenniük mindent, hogy elmagyarázzák az embereknek: az ilyen típusú gyűlöletkeltés, amelyet politikai haszonszerzés motivál, örökre lerombolhatja Magyarország jó hírnevét és s zétszakíthatja a társadalmat. Egyik parlamenti erő sem hirdetheti az emberi megkülönböztetés jelszavát - tette hozzá. Annak a véleményének adott hangot, hogy a gyűlölködőknek el kell elgondolkodniuk saját nézeteik felől, a zsidó közösségeknek pedig nyi tottságot kell tanúsítaniuk a többségi társadalom irányában. Ennek jegyében nyitják meg egyre többször a zsinagógáikat, illetve tartják ünnepeiket a szakrális épületeik előtt, valamint ezért rendezik meg évről évre a zsidó nyári fesztivált is, ami nagy töm egeket vonz - fejtette ki. v v i i s s s s z z a a Német alkotmányjogász: a magyar alaptörvény garantálja a stabil demokráciát, a tiszta jogállamot Budapest, 2013. május 6., hétfő (MTI) - A magyar alaptörvény garantálja a stabil demokrá ciát, a tiszta jogállamot, példaértékű, ahogyan a polgári és emberi jogokat biztosítja - mondta Rupert Scholz német alkotmányjogász, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa az M1 Az Este című műsorában hétfőn. A politikus, aki 19881989ben az NSZ K védelmi minisztere volt, kifejtette: a magyar alkotmány részben a német alaptörvényhez igazodik, mindenekelőtt azonban az Európai Unió alapjogi chartájához. Olyan alkotmány, amely az egykori keleti blokk államaiban példaértékű - vélekedett, hozzátéve: ez t "nyilvánvalóan egyesek nem látják, nem akarják látni, vagy elhallgatják". Kiemelte: talán "egyikmásik félreértelmezés és így a magyar alkotmány alaptalan kritikája" elkerülhető lett volna, ha kezdettől többet beszélnek róla az Európai Parlamentben ( EP), az Európai Bizottságban és az Európa Tanácsban (ET). De ez nem változtat azon, hogy a bizottság, az EP és az ET több bírálata "abszolút alaptalan" - mondta. Hangsúlyozta: az alaptörvény teljes mértékben megfelel minden európai alkotmányos értéknek, és ez érvényes a negyedik alkotmánymódosításra is. Úgy látja, helyes, hogy az alaptörvény preambuluma tartalmazza Magyarország hitvallását történelméről, nemzeti identitásáról és Európáról. Rupert Scholz szerint a német alkotmány szövege ugyan sokkal lén yegre törőbb, de az, ami a magyar alkotmány preambulumában áll, "egyáltalán nem támadható". Az Alkotmánybíróságnak kimagasló pozíciót biztosítottak az alaptörvényben, kevés olyan alkotmány van a világon, amely "ilyen erős, világos hitvallást" tartalmaz na a testületről - közölte. Hozzáfűzte: ebben is a német szövetségi alkotmány lehetett a példa. A politikus kitért arra is, hogy az alkotmány értelmében minden állampolgárnak joga van az Alkotmánybíróságnál panaszt tenni olyan jogszabályokra, amelyek s zerinte sértik az alapjogait. Az alkotmányossági panasztételnek ez a lehetősége csak nagyon kevés országban van meg - mutatott rá. Véleménye szerint ezt Németországhoz szinte teljesen hasonlóan vezették be, és ez a magyar alkotmány "nagy jogállami érdeme". Hangsúlyozta: a negyedik alkotmánymódosítás szerint az Alkotmánybíróság ellenőrzi a törvényhozást, hogy a jogszabályok összeegyeztethetőke az alkotmánnyal, a törvényhozás vizsgálatában a testület teljes mértékben illetékes, ebben nem történt korláto zás. Ugyanakkor azt is kimondja, az Alkotmánybíróság nem illetékes abban, hogy az alkotmánymódosítást ellenőrizze, azt, hogy összeegyeztethetőe az alkotmánnyal - tette hozzá, megjegyezve, "ez magától értetődő, ez a világ minden alkotmánybíróságára érvénye s". A negyedik
