Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. május - Civitas Europica Centralis
2013-05-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cec id.net 20130521 . 19 Az augsburgi gyűlésen átadták a szudétanémetek hagyományos Károlydíját, amellyel a középeurópai népek közötti együttműködésért kiemelkedő munkát végző személyiségeket tüntetnek ki. Az aacheni nemzetközi Károlydíj mintájára létrehozott elismeréssel az idén Horst Seehofer bajor miniszt erelnököt tüntették ki. A gyűlésen méltatták a magyar parlament döntését az elűzött németek emléknapjának bevezetéséről, Horst Seehofer pedig a díjat megköszönő beszédében hangsúlyozta: Németországban is be kell vezetni az elűzöttek emléknapját, ezt a z elképzelést azonban egyelőre nem övezi többségi támogatás. Bajorország ezért önállóan lép, tartományi szinten 2014től minden év szeptemberének második vasárnapján megtartják az emléknapot - jelentette be a konzervatív politikus. Szudétanémetnek a k ét világháború közötti Csehszlovákia nyugati és délnyugati vidékein élt német nemzeti kisebbség tagjait nevezik. A nagyjából 3 milliós népcsoportot a II. világháborút követő hónapokban súlyos atrocitások érték, az etnikai tisztogatásoknak becslések szerint több ezer halálos áldozata volt. Az úgynevezett vad üldözések időszakát a szervezett kitelepítés követte, a csehszlovákiai német kisebbséget így alig másfél év alatt csaknem teljesen felszámolták. A népcsoport elűzésének jogszabályi alapját Eduard Benes e lnök hírhedt dekrétumai jelentették. Az elnöki rendeletek irányozták elő a felvidéki magyarság kitelepítését is. A Benesdektrétumok ügye hosszú ideje feszültséget okoz a csehnémet, illetve csehbajor kapcsolatokban. A feszültség az utóbbi hónapokban enyhült, miután Petr Necas cseh kormányfő februárban a bajor tartományi gyűlésben elmondott beszédében sajnálatát fejezte ki a szudétanémetek kitelepítése miatt. A Csehországgal szomszédos Bajorországban azért kiemelt jelentőségű a szudétanémetek ügye , mert az elűzöttek többsége ott telepedett le, és az általuk alapított szervezetek számottevő politikai befolyással rendelkeznek. A II. világháborút követően a Baltikumtól a Balkánig húzódó térségből csaknem valamennyi őslakos németet eltávolították, a kollektív bűnösség elve alapján végrehajtott kitelepítések során több mint tízmillió német kényszerült elhagyni szülőhelyét. v v i i s s s s z z a a Németországi magyarok tárgyilagosságot szorgalmaznak Magyarországgal kapcsolatban Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti: Berlin, 2013. május 20., hétfő (MTI) - A Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BUOD) hétfőn nyílt levélben fordult az Európai Parlament (EP) német képviselőihez, kérve tőlük, hogy a Magyarországgal kapcsolatos vitákban törekedjenek tárgyilagosságra és kerüljék a kettős mérce alkalmazását. A BUOD a levélben azt kéri a 99 német európai parlamenti képviselőtől, hogy Magyarországgal kapcsolatban "fáradhatatlanul törekedjenek tárgyilagosságra és egy tényalapú, r észletes, kifogástalan és építő vitára", a magyar törvények és az alkotmány bírálatánál pedig "kerüljék a kettős mérce alkalmazását". A szervezet azt is kéri az EP német tagjaitól, hogy "alapjaiban tiszteljék a magyar szuverenitást az alkotmányozás fol yamatában", és "tartsák tiszteletben a szabadon választott magyar polgári és kereszténydemokrata kormányt, amely elkötelezett a demokratikus alapértékek mellett". A BUOD szerint az EPben "néhány képviselő az újabb magyar törvénykezés alapos ismerete n élkül, nagyon is átlátszó politikai indíttatásból Magyarországot folyamatosan pellengérre állítja, és eljárásokat tervez, amelyek semmivel (...) sem igazolhatók". A szervezet úgy véli, hogy "ezek az alig megalapozott vádaskodások" veszélyes következmé nyekkel járnak. "Nem utolsósorban a nyilvánvalóan elfogult és egyoldalú, fontos tényeket elhallgató, előítélettel teli tudósítások hatására, különösen a német médiában, az EPben is egy felelőtlen politikai szervezkedés érzékelhető, amely sok magyar szeméb en egy kimondottan magyarellenes kampánynak tekinthető" - áll a német európai parlamenti politikusokhoz intézett nyílt levélben. A BUOD szerint "az alaptalan és tarthatatlan szemrehányások miatt a magyar lakosság nagy részében" és a németországi válas ztók körében is "egyre kételkedőbbek az Európai Unióval és intézményeivel szemben, ami nagy bizalomvesztéshez vezet". A németországi magyar szervezet szerint a népek kölcsönös megértésén és hagyományaik tiszteletén alapuló európai egység "nem válhat egy ki élező, pártpolitikai, rövidlátó taktikának az áldozatává, hanem bölcs embereket kíván, akik hidakat építenek és az érdekek kiegyenlítésén fáradoznak". A Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége - saját törekvése szerint - a Németországban élő magyaro k érdekeit képviseli; az ernyőszervezetnek több mint 20 tagszervezete van. v v i i s s s s z z a a
