Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. május - Civitas Europica Centralis
2013-05-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130514 . 15 elődeinkkel szemben mi él ünk, hála a szovjet hadsereg győzelmének és a szerencsének …” Horváth Aladár (Nsz) ? ? Autonómia vágyak a Felvidéken – Csóti György országgyűlési ké pviselő (Fidesz - Magyar Polgári Párt) felszólalása a magyar parlamentben – „ Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! ? ? Magyarország északi részét, a Felvidéket, úgy szakították le Hazánkról a trianoni békediktátummal, hogy az elmúlt évszázadokban néppé és ne mzetté formálódó szlovák lakossággal együtt több, mint egy millió magyart vittek el, túlnyomó többségüket az új határ mentén egy tömbben. Ma ezen a területen a 2011es népszámlálás hivatalos adatai szerint 612 ezren vallották magukat magyarnak, 460 ezren a Felvidéken, 152 ezren pedig a II. világháború után Csehszlovákiától a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátalján. A Felvidéken élő magyar nemzetrész talán a leginkább megfélemlített kisebbségben élő nemzeti közösség a Kárpátmedencében. A 68 évvel ezelőtt hatályb a léptetett Benes dekrétumok a magyarokra nézve teljes jogfosztottságot és tömeges kitelepítéseket vontak maguk után. Ezek a jogszabályok ma is érvényben vannak, a magyarok jogfosztottsága részben ma is fennáll. Nem őshonos államalkotó nemzetnek tekintik ő ket, hanem kollektív jogokat nem élvező nemzeti kisebbségnek. A folyamatos alárendeltséggel párosuló állandó megfélemlítés az alapvető oka annak, hogy az önrendelkezés iránti igény leginkább csak a lelkek mélyén szunnyad. Közvélemény kutatások igazolják, h ogy a reménytelenség elmúlt két évtizedében folyamatosan csökkent a felvidéki magyarok önrendelkezés iránti igénye. 1994ben 82 százalék kívánta az autonómiát, vagy a társnemzeti státust, 1999ben már csak 70 százalék, míg 2008ban 67 százalék. Apátiába es ett közösségnek viszont nincs jövője. A Kárpátmedence teljes magyarságának kell lelket önteni felvidéki nemzettársaiba, miközben mindenki saját problémáival is küszködik. Világossá kell tenni, ami egyedül nem megy, az együtt sikerülhet, sikerülni fog. Ehh ez azonban mindenkinek vállalni kell a küzdelmet. A rövid távú vélt, vagy valós előnyöket a hosszú távú érdekeknek kell alávetni …” (Felvidék.ma) ? ? Vissza az ideológiákhoz? – „ Nagyon öreg RMDSZesek még emlékeznek a híres „aradi KOTra” A KOT (Küldöttek Országos Tanácsa) a magyar érdekvédelmi szövetség politikai döntéshozó testülete volt az 1993as brassói kongresszus előtt, nagyjából a mai SZKT elődjének fele lt meg. Nos, a több mint húsz évvel ezelőtti találkozó tétje az volt, hogy megengedjee az RMDSZ alapszabálya az ideológiai platformok létét vagy sem. (Tényleg, tavaly volt a húszéves évfordulója ennek a találkozónak, s még csak meg sem emlékeztek róla, se m az RMDSZben, sem az EMNPben, vagy az MPPben, pedig akkor még mindannyian ott voltak!) Az úgynevezett radikális szárny a „platformszabadság” mellett érvelt, mondván, hogy pusztán a nemzetiségi hovatartozás nem elégséges az identitás meghatározásához. A zon túl, hogy az ember magyarnak születik, politikai opciói is vannak, s ezek kifejezésének is intézményes keretet kell biztosítani a szervezetben. Az úgynevezett mérsékelt szárny az RMDSZ egységét féltette a „platformosodástól” …” Székely Ervin (Maszol.ro ) ? ? Kettős beszéd – „ Az RMDSZ még mindig nem döntötte el, egyértelműen autonómiapárti vagy sem, meghatározó vezetőinek nyilatkozatait továbbra i s kettősség jellemzi. Kampányok ban mindig f elülkere kedik az Autonómiát Szé kelyföldnek! szlogen, de sokak számára nem jelent többet üres jelmondatnál. Miközben Sepsiszentgyörgyön az RMDSZes irányítású megyevezetés autonómiatanácskozást szervez nemzetközi meghívottakkal, érveket keresnek, külföldi példákat , melyek segítségével talán a többségi románság is meggyőzhető, hogy nem ellenük, hanem az ő fejlődésüket is szolgálandó autonóm régiók jöhetnének létre, Borbély László , a szövetség második embere Nagyszebenben a centralizáció mellett érvel, azt fejtegeti, hogy a megyék helyett
