Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130408 . 12 „… Meghatározott eszméknek születnek képviselői. Aki kerülgeti a tornyosuló gondokat, nem meri arányaiban felmérni a rasszizmus, vagy a nyomor jelenségeit, aki a jövőt körvonalazza, és nem néz szembe a jelen problémáival, az nem szervezi maga köré az elégedetleneket. Hol kellene elkezdeni? Az én egyetlen ötletem, hogy magyartanárokkal kell elárasztani a politikai párt okat, hogy a kommunikációs központokban írástudók legyenek. Ez nem nehéz. Szóval először is le kell szállni a magas lóról. Hacsak nem hiszi magát valaki megváltónak, miközben a feje körül még a glória se látszik, akkor az első jelszó, amit meg kell fogadni a, hogy az alázat nyer. Ilyen pici lóról kell elkezdeni. Annak nyílik esélye a következő választásokon, aki tudja, hogy milyen a jó magyar mondat …” (Nszv) ? ? Egy a tábor – „ Időről időre lángra kap a székelyzászlóügy Romániában, miután a bukaresti politikusok kitombolták magukat – bár a Hargita megyei iskolaigazgatók beidézése jelzi: ennek még nincs vége – a stadionokban, sportcsarnokokban történtek olyan magyarellenes incidensek, amelyek bizony arról árulkodnak: a hangulatkeltés nem maradt hatás nélkül, sikerült újfent a felszínre hozni lappangó nacionalista indulatokat …” Farcádi Botond (Háromszék) ? ? Mi lesz holnap? – „ A szerbiai parlament fő ereje a Szer biai Haladó Párt (SNS) holnapra ígéri, hogy a keddi határnap előtt nyilvánosságra hozza Koszovóval kapcsolatos álláspontját. Mint ismeretes, az EU tárgyalók ultimátumot intéztek Szerbiához. A határnap kedd, április 8. Szerbiának nincs több mozgástere: vagy elfogadja az EU Koszovónak kedvező javaslatát, a volt déli tartományának teljes államiságát, vagy nem. Ez csak látszólag játék a szavakkal. Szerbia ugyanis 1999től, a NATO bombázások óta nem gyakorolhatja szuverenitását volt déli tartománya felett, de an nak elismerése még várat magára. A két állam közötti kapcsolatok rendezése – főleg az ÉszakKoszovóban még jelen levő szerb hatalmi szervek miatt – a koránt sem fejeződött be. Ha kedden Dacic miniszterelnök, illetve a szerb államvezetés egésze nemleges vál aszt ad, ezzel egy időre lemondhat az EUhoz való közeledés következő lépéséről. Várhatja, mikor engedélyezi az EU a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az EU javaslatról Dacic a minap kijelentette: ehhez képest az Ahtisaariterv Isten ajándéka lenne. Ez persze, nem így van, hiszen a finn veterán diplomata ENSZ által is láttamozott tervét, a jogi környezet meglétét tekintve, Koszovó az északi községeit kivéve nagyobbrészt már alkalmazza. Miközben a brüsszeli tárgyalások másik két részvevője várja a végleg es választ, mind Szerbiában, mind körülötte zajlanak az események …” Ágoston András (VMDP Hírlevél) ? ? Schengenen belül és kívül – „ Románia e setében a korrupció, a pártok és az államelnök hatalmi harcai, államcsínyről, jogállamiság elleni merényletről szóló vádaskodásai (mint a középkorban, amikor a bojárcsaládok egymást árulták be a szultánnál) elég okot szolgáltatnak a schengeni csatlakozás b eláthatatlan idejű halasztására …” Lakatos Péter (Erdélyi Riport) ? ? A kitántorgást feledhetjük – „ Megszűnt a kivándorlás/bevándorlás mint fogalom r égi értelmezése. Nem az egész életemre hozok döntéseket. Munkát vállalok vagy tanulok valahol. Kint sem örökre keresnek, hanem valamilyen munkakörre, valamilyen feladat ellátására. Ha az megszűnik, ismét dönthetek. Hazajövök, vagy ha szabad, keresek kint v alami mást.” A nagyobb magyarországi egyetemi központokban sokan vannak, akik rövidebbhosszabb időre külföldön vállalnak munkát, vagy ilyesmit fontolgatnak. Nézem a félmilliós számokat, amelyek most már kanonizálódnak. A statisztikák összeállítói a külföl di adatokból összeadnak összeadhatatlan számokat. Évente egyegy adott országban regisztrálnak valamennyi magyar munkavállalót. S ezt megteszik a következő évben is. A botcsinálta statisztikus ezeket bátran összeadja. Közben nem tudjuk, mennyit regisztrált ak újra, mennyi ment haza, hányan érkeztek újonnan. Hányan mentek másik állásba, másik országba? Mekkora azok száma, akik nemzetközi vállalatoknál dolgoznak, és csak oda mennek, ahova a vállalat helyezi őket? Ki viszi magával a családját?
