Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130406 . 22 E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r ? ? Határon túli szavazat: kép a túloldalról – A külhoni magyarok egy részének bevon ása a magyarországi politikai harcba a kettős állampolgárság intézményén keresztül intellektuális kihívás elé állítja a magyar politikai közélet résztvevőit, a politikusokat és az elemzőket egyaránt. Számos olyan kérdés merül fel – a névjegyzékek titkosság ától a szavazatok valós súlyán át egészen azok várható eloszlásáig – , amelyek önmagukban is érdekesek, és éppen ezért az eddigiekben is okkal foglalkoztatták a magyarországi közvéleményt. Ravasz Ábel szociológus, a Publicus Slovensko intézet vezető elemzőj e azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy mivel ezek a kérdések egyaránt magyarországi perspektívából születtek, azt nézik, hogyan hat Magyarországra, a magyar politikai elit gondolkozására és jövőjére ez az új helyzet. Ez természetesen logikus, párhuzamo san azonban létezik egy másik olvasat is: ez pedig az, hogy hogyan csapódik le, miért fontos és hogyan hat a kettős állampolgárságon keresztüli szavazás intézménye a h atáron túli magyar közösségekre – Akárhány ember is adja majd le szavazatát a határokon t úl, abban már ma biztosak lehetünk, hogy véleményük nem lesz reprezentatív a határon túli magyar politikai közösségekre nézve. Ennek oka az a fajta rétegződés, amely az elmúlt évek során, a határon túli magyar közösségekben kialakult. Két olyan fő ok nevez ethető meg, amely ezt a rétegződést létrehozta: a kettős állampolgárság intézményének létrejötte, valamint a határon túli magyarok politikai képviseleti szervei közötti budapesti súlyozás. Annak ellenére, hogy a kettős állampolgárság intézményének elméleti és gyakorlati hasznosságával kapcsolatban a látszólagosnál jóval nagyobb konszenzus van a magyarországi politikai elitben, az elmúlt tíz év politikai manőverei – egy aktív, de a nemzetpolitikát az aktuálpolitikának alárendelő jobboldal, valamint egy folyt on védekezésbe kényszerülő, az aktuálpolitizálásban partner és ráadásul a megfelelő súlyozásra képtelen baloldal – azt eredményezték, hogy az állampolgársági kérdések mára olyan témává alakultak, amelyben a legfontosabb viszonyítási ponttá a pártpreferenc ia vált. Hatványozottan igaz ez a határon túl. Egy 2010es szlovákiai felmérés szerint a politikai kötődés a kettős állampolgárságról kialakított vélemény legfontosabb prediktora: a Fideszközeli MKP tábora a kettős állampolgárság létrehozásában nagyvonalú nemzetpolitikai lépést, összekötő szándékot lát, miközben a Fidesz által ignorált Híd tábora újabb magyar beavatkozást és szándékos feszültségkeltést lát a mögött, hogy az Orbánkormány konzultáció nélkül, a(z akkor még első) Ficokormánnyal dacolva húzta meg ezt a lépést… (Választásirendszer.hu) ? ? Megszámláltattak a szórvány napjai? – Felmérések és népszámlálási adatok szerint a magyarok száma 2032ig oly mértékben csökken a kilenc erdélyi szórványmegyében, hogy ez a kisebbségi intézményrendszer összeomlását, a közösségek megszűnését vetíti előre. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2011ben 1237746 magyar élt Romániában, közülük 1224937 Erdélyben. A 2 002es népszámlálás óta 190781 fővel csökkent az erdélyi magyarság száma, 1992 és 2002 között pedig 188205 fő volt a fogyás. Húsz év alatt tehát több mint 378 ezer lélekkel fogyatkozott meg az erdélyi magyar közösség. A veszteség arányai régiónként nagyban változnak, a Székelyföldön és a Partiumban aránylag jó a helyzet, KözépErdélyben, Kolozsvár és Marosvásárhely térségében az országos átlagnak megfelelő mértékben fogytak a magyarok. A szórványbeli, bánsági (Temes, KrassóSzörény, Arad), délerdélyi (Bras só, Fehér, Szeben, Hunyad) és északerdélyi (Beszterce-
