Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130406 . 20 képviselőinek egyre erőteljesebben szól ó hangja, illetve az alkotmány megváltoztatásának időszerűsége ismét felveti a nemzetállam fogalmának kérdését, elfogadhatóságát a kisebbségben élők számára. A nemzetállam fogalmának létezik egy klasszikus, lexikális meghatározása, miszerint „a nemzetállam olyan államot jelent, amely népessége összetétele etnikai szempontból homogén. Ez olyan esetben jön létre, amikor egy állam határai egybeesnek a többségét alkotó nemzet etnikai határaival”. Ennek értelmében Romániára minden ráfogható, csak az alkotmányban szereplő „nemzetállam” kifejezés valódisága nem. Csak a román parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői foglalnak helyet, Székelyföldön pedig, ugye, éppenséggel a románok élnek kisebbségben, és még sorolhatnánk a logikai bukfenceket. Európában gyakorla tilag nincs nemzetállam, Románián kívül pedig egyetlen állam alkotmányában sem szerepel a kifejezés. A dolog rendkívül bonyolult: korszer ű meghatározás szerint is „a nemzetállam a modern állam formája, amely azt tekinti céljának, hogy fenntartsa, megvédje és meg ő rizze az állam határain belül él ő nemzetet. Ez feltételezi tehát, hogy az állam határai és a nemzet határai egybeesnek, továbbá, hogy az állam polgárai egységes kultúra részei”. Ilyen formában, elvileg, vagy célját tekintve ma a legtöbb állam nemzet állam. Igen ám, csakhogy a gyakorlatban alig akad olyan állam, amelynek határai és az etnikailag homogén közösség határai egybeesnének …” Nánó Csaba (Erdélyi Napló) ? ? Egybehangolt erőve l – „ Damoklész kardjaként függ az erdélyi magyarság feje fölött a régiósítás, melyet az ország jelenlegi urai még idén decemberig tető alá akarnak hozni. A Gorj, Teleorman megyei vagy galaci politikusok keveset tudnak az erdélyi magyarokról, a Székelyföld ről, de akár elődeik, legjobb megoldásnak azt tartanák, ha nem zavarnánk tovább az ország teljes elrománosítását …” Simó Erzsébet (Háromszék) ? ? Honosítás: a legszűkebb körben – „ Rövid közjáték után felkerült a magyar állami weboldalra az egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárságot igénylők száma és területi eloszlása. A közjáték arra vonatkozott, vajon hogyan lehet szavatolni a választások ti sztaságát, ha nem tudni, mennyi kettős állampolgár van. Tehát eddig összesen 420 ezer kérelmező volt, közülük 340 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. Szlovákiai szemmel különösen érdekes a hazai kettős állampolgárok száma. Miközben Romániából több mint 283 ezer, Szerbiából 76 ezer, Ukrajnából 50 ezernél több kérelem érkezett, Szlovákiából mindössze 1515. Ez azt jelenti, hogy az újonnan honosított szlovákiai magyarok súlya a honosítottakon belül nem éri el a fél százalékot, miközben a romániai m agyarok a teljes kontingens pontosan kétharmadát teszik ki. A szlovákiai magyarok alacsony hajlandóságát – ezerből hárman kértek állampolgárságot – három tényező befolyásolta. Az első – és messze ez a legfontosabb – a Ficoféle ellentörvény, amely a szlová k állampolgárság elvesztésével fenyegeti a honosítást kérőket. Bár eddig gyakorlatilag csak annak vonták be szlovák okmányait, aki erre (politikai üzenetként) kimondottan törekedett, a félelem nyilván sokakat gátol a magyar állampolgárság kérvényezésében …” Ravasz Ábel (Új Szó) ? ? A legnagyobb veszélyforrás – „ Axióma, hogy a pillanatnyi érdekek és célok mellé/mögé felsorakoztatható szövetségesek nélkül egy politikus és az általa képviselt tömörülés eleve kudarcra van ítélve. Kovács Miklósnak , miként azt a 2000 című hetilapnak adott őszinte interjújából kiderül: nincsenek szövetségesei és nem is igen van rájuk szüksége. A nagy ukrán pártokat, állítja, semmi sem különbözteti meg egymástól: v alamennyien a komszomol, a banki szféra és az alvilág köpönyegéből bújtak elő, az egyik "narancsos zsulik", a másik "donecki bandita". A magukat újnak mondó pártok is technikai projektek csupán. A különböző Kárpátalján élő népcsoportok sem felelnek meg szö vetségeseknek. Elsősorban azért nem, mert nincs saját pártjuk. A ruszinok ráadásul, ahogyan finoman megjegyzi, pragmatikusak, azaz
