Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-23
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130423 . 12 Redingfélék tulajdonképpen a gaz multik ügynökei, akik dühtől remegve akarják kikaparni a gigakonszernek profitját a magyar (z)emberek zsebéb ől. Na most ehhez képest a negyedik alkotmánymódosítás egyik vitatott eleme, amelyet az Európa Parlament április 17i ülésén Reding asszony is, majd Hannes Swoboda , a szocdemek frakcióvezetője is kritizált, arról szól, hogy amennyiben az Európai Bíróság me gbünteti a magyar kormányt, akkor annak joga van különadókkal sújtani – na kiket? Hát a zembereket. Erre mondta szó szerint Viviane Reding (idézem az angol nyelvű jegyzőkönyvből): „A kérdés az, vajon ésszerűe, hogy az állampolgárok fizessenek adót azért, mert a kormány nem tartja be az uniós jogot. A gyakorlatban a polgárokat kétszeresen büntetnék: először is azért, mert nem az európai normák szerint biztosítottak a jogaik, másodszor pedig még nekik kellene ennek az árát megfizetniük.” Milyen érdekes, hogy pont ehhez a tételhez ragaszkodik a magyar miniszterelnök, mint az az ülés után két nappal adott interjújából kiderül. A másik két kifogásolt ügyben mármár egy dzsentri nagyvonalúságával engedne (ha nekik ez kell, hát legyen). De az adókivetés lehetőségé hez ragaszkodik. Nem is olyan halkan kérdezem: ki is védi itt a magyar emberek érdekeit? …” Mátyás Győző (168óra) ? ? Eszmélet – „ A Nemzeti Kulturális Alap finanszírozza az állami könyvtárellátó folyói ratbeszerzéseit. Ez életfontosságú a magyarországi folyóiratoknak, hiszen egyre kevesebben olvasnak, a sokat olvasóknak jellegzetes módon nem nagyon van pénzük, és az ún. online fölületek nem pótolják a könyvet és a folyóiratot (csak azok mondják, hogy a p apírra nincs szükség, akik maguk már rég nem olvastak semmit). A Nemzeti Kulturális Alapnál pályázni kell, aztán a hatóság eldönti, hogy mit lehet olvasni a könyvtárban. Az egyetlen érdemleges baloldali folyóirat, az Eszmélet, persze vesztett, 300 (háromsz áz) városi közkönyvtárból tiltották ki – mert a döntés ezt jelenti. (Arra én most nem leszek tekintettel, hogy itt nálunk vidéken mi mindent neveznek „baloldalinak”.) Az, hogy a közel száz „általános érdekű” magyarországi folyóiratból csak egy (az egyértel műen) baloldali, tipikus a mai Magyarországon. Eltekintve bármelyőnk politikai beállítottságától, mindenkit tűnődésre késztethet ez a nemzeti kultúra állapotáról. Olyan országban, amelyben állítólag – ismétlem: állítólag – évtizedekig hivatalos világnézetn ek számított a marxizmus egyik (nem a legjobb) változata, a rá való hivatkozások minden egyes esetben tárgyilag tévesek. Hiszen már az is súlyosan problematikus, hogy lehete a marxizmus világnézet. Ugyanis a marxizmus eminenter kritikai természetű, ennélf ogva nem nagyon képzelhető el nem rendszeroppozíciós alakban; de még mint lázadó doktrína se világnézet, hanem kritikai elmélet, ezért nincs „tanítása” az eljövendő eszményi társadalmi rendről, amivel azonosítják (tehát nem utópia, de nem is terv, nem is p rogram, legkevésbé állami vagy kormányprogram). Evvel nem azt akarom állítani, hogy a marxizmus egyáltalán nem „felelős” az 1917 (ezt nevezi így a Magyar Nemzet: „zavaros finanszírozású oroszországi puccs”) utáni forradalmi („szocialista”) rendszerekért, m ár amennyire a kapitalizmus radikális kritikája „felelős” lehet akkor, amikor a belőle levont következtetések megfogalmazói a saját fejük (és géppuskájuk) után mennek …” Tamás Gáspár Miklós (Nsz) ? ? Romániai paradoxon – „ Tavaly nyáron a bukaresti parlament nemzeti kisebbségi frakciója megállapodást írt alá a kormányzó Szociálliberális Unióval (USL) egyebek mellett a parlamentben hat éve veszteglő kisebbségi törvény elfogadásáról. A megállapod ás felzúdulást váltott ki a magyarság körében, két okból. Egyrészt az egyezség szerint a jogszabályt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által szorgalmazott kulturális autonómia nélkül fogadnák el, márpedig enélkül a kisebbségi törvény legfeljebb csak felsorolná a már létező jogokat. A felhördülés másik oka vagy magyarázata: korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy kisebbségi kérdésekben ne a másfél milliós magyarság képviselője vigye a prímet. Ilyen előzmények után érthető, hogy vasárnap Kelemen H unor szövetségi elnök üdvözölte a
