Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130403 . 17 Román akadémikusok a történelmi identitások alapján szerveznék a közigazgatási régiókat Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2013. április 2., kedd (MTI) - A romániai régiókat a történelmi identitások alapján kell megrajzolni - vélekedett több akadémikus azon a fórumon, amelyet az ország közigazgatási átszervezéséről rendeztek kedden Bukarestben, tudósok és politikai döntéshozók részv ételével. "Mi az a nyugati régió? Én nem a nyugati régióban, hanem a Bánságban születtem" - mondta Ioan Paun Otiman agronómus, közgazdász, a Román Akadémia titkára arra utalva, hogy az égtájak alapján elnevezett jelenlegi fejlesztési régiókat mestersége sen hozták létre. Az akadémia székházában rendezett keddi fórumon több tudós is ellenezte azt a - bukaresti kormány által javasolt - megoldást, hogy a fejlesztési régiókat emeljék közigazgatási rangra. Ehelyett a történelmileg kialakult, és közismert elnev ezéssel is rendelkező hagyományos identitásokat javasolták szervező elvként a régiók kialakításához. "A történelmi régiókból kell kiindulnunk. Én például el tudok képzelni egy északerdélyi, egy délerdélyi régiót, egy különálló Olténiát, illetve Dobrudz sát, egy Dunamenti és egy Kárpáti Munténiát" - magyarázta az MTInek Razvan Theodorescu történész, volt kulturális miniszter. Arra a kérdésre, hogy a történelmi Székelyföld önálló régió lehetnee, Theodorescu nemmel válaszolt, azt állítva, hogy történel mi hagyományai Hargita megyét inkább egy északerdélyi, Kovásznát pedig egy délerdélyi régióhoz sorolnák. Az akadémikus szerint azonban nem jó a fejlesztési régiókon alapuló hétrégiós felosztás: legalább 11re lenne szükség. Az erdélyi magyarság érdekké pviselete azért ellenzi a Pontakormány hétrégiós javaslatát, mert egy ilyen regionális felosztás azt jelentené, hogy a magyarlakta területeket román többségű régióba olvasztanák. A romániai magyar politikai szervezetek ezzel szemben több kisebb régiót jav asolnak, amelyek között a történelmi Székelyföld és a Partium önálló régióként maga dönthetne fejlesztési prioritásairól. A Román Akadémián rendezett fórumon a politikusok nem beszéltek konkrét felosztásról. Victor Ponta kormányfő az uniós támogatások mi att nevezte fontosnak a régiók kialakítását. v v i i s s s s z z a a OGY - Martonyi: minden ország érdeke, hogy otthon érezzék magukat a kisebbségek Budapest, 2013. április 2., kedd (MTI) - Martonyi János szerint minden ország érdeke, hog y területén otthon érezzék magukat a kisebbségek, és Magyarországnak is az a célja, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön találják meg a boldogulásukat, az országnak semmilyen területi követelése nincs. A külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén kiemelte: bár "a magyar közvélemény túlnyomó része, a magyar politikai elit elfogadta a területvesztést", mégis "előjön az a gondolat", hogy Magyarországnak területi igényei lennének. Valószínűleg azért vetődik fel ez még mindig, mert politikai célokra jól lehet használni - mondta. Hangsúlyozta, Magyarország elfogadja a területvesztését, és a szomszédos országoknak tudomásul kell venniük, hogy a területekkel együtt olyan közösségeket is kaptak, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy az identitásukat közösségként őrizzék meg, és az egyéni asszimiláció helyett a közösségi integráció a céljuk. Mint mondta, nincs tömeges igény a határon túli magyarok körében az áttelepülésre, és a kedvezményes honosításnak sem lett ilyen kö vetkezménye. A lehetőség megteremtésével viszont jelentősen megnőtt a magyar állampolgárok száma, ezzel együtt a konzuli feladatok is a jelentősen nőttek. Kifejtette, a külképviseleti hálózat bővítésének első szakaszában ezért a nemzetpolitikai szemponto k jelennek meg: remélhetőleg a kormány hamarosan jóváhagyja az eszéki, a melbournei, a torontói, a marosvásárhelyi és a nagyváradi konzulátus megnyitását. Martonyi János úgy fogalmazott, "a nemzetnek van külpolitikája", és téves a külpolitika és a nemze tpolitika szembeállítása . "Bár a nemzet nem nemzetközi jogalany", Magyarországnak külpolitikája alakításában az összmagyarság érdekeit kell figyelembe vennie. Azt mondta: a magyar külpolitika célja a nemzetpolitikai érdekek érvényesítése, és ez nem korlát ozódik a szomszédos országokra, a diplomácia egészének kiemelt feladata.