Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130402 . 17 receptjük van minden nemzeti és társadalmi bajra. Akik bár nem voltak ott a hatvanhetven évvel ezelőtti eseményeknél és nem szenvedték meg azokat az éveket, mégis halálbiztosan tudják, mit kellett volna tegyünk, hogyan kellett volna cselekednünk. Mit sem törődve azzal, hogy minden kort és eseményt a maga környezetében és összefüggéseiben lehet megítélni, nem pedig későbbi politikai nézetek szerint abból kiemelve. Az elmúlt években néha hivatkoztam Marxra , vagy csak utaltam rá cikkeimben. Többnyire iróniával, ha ezt nem is mindenki vette észre. Meg is kaptam a magamét, miért sírom vissza a múltat? Nem tudom, magyar sajátosság vagy a velünk együtt nem túl sikeres szomszéd népektől vettük át, hogy a politikai kurzusok változásakor kritikátlanul mindent kilökünk, azt is, amiről sejthető, hogy még szükségünk lehet rá. Ám erre utólag is csak akkor ébredünk, ha látjuk, mások okosabbak voltak. Pár évvel a re ndszerváltás előtt egy román újságíróküldöttséggel (nemzetiségi százalékként odacsapva) NyugatNémetországban jártam. Egyik meglepetésem az volt, hogy Marx népszerűbb, mint nálunk. (Igaz, Romániában akkor a Ceausescukultusz minden mást elsöpört.) S nem c sak szülővárosában, a francia határhoz közeli Trierben, ahol Marx múzeum intézet működik. A kapitalista németek Marxban nem az ideológust, hanem a kiváló közgazdászt tisztelik. Nagykapitalista apja cégein keresztül emberközelből ismerte mindazt, amiről ala pművében, a Tőkében írt. Sok megállapítása, például a túltermelésről és a felhalmozásról ma is helytálló, nem véletlen, hogy a nyugati egyetemeken tananyag. Nem tudom, nálunk tanulnake róla egyáltalán. Sztálin más volt. Mint minden diktátort, őt is könyör telenül a szemétre kellett lökni. Hogy nem láttuk ezt az elején, miért néztünk fel rá éveken át, mint egy istenre? Mert felnéztünk, s halálakor, 1953 tavaszán még sírtunk is. Miért? A választ az én nemzedékem jól ismeri: elhitették velünk, hogy az adott id őben ő a legjobb nekünk. Nem volt túl nehéz, minden más információtól el voltunk zárva, akkor a legtöbb családban még rádió sem volt. S kezdetben nekünk, erdélyi magyaroknak nem is volt olyan rossz a nagy szovjet felszabadító, hisz valamelyest védett bennü nket a román hatalomtól …” Sike Lajos (Erdélyi Riport) ? ? Stratégiai játszmák – „ Nem kis téttel bíró, komoly stratégiai játszmák középpontjába került Románia azáltal, hogy befogadta az Eg yesült Államok által Európában kiépíteni kívánt rakétavédelmi rendszer elemeit. Ezt bizonyítja Oleg Malginov bukaresti orosz nagykövet nyilatkozata is, amely szerint, ha Moszkva úgy értékeli, a délromániai Deveselu támaszpontra telepítendő elfogórakéták v eszélyeztetik saját stratégiai arzenálját, célponttá válhatnak az orosz rakéták számára. A hidegháborút idéző hangvétel miatt ugyanakkor korai lenne még megijedni. Oroszország távol áll attól, hogy csapást mérjen bármely NATOlétesítményre, Vlagyimir Putyi n orosz elnök jóval okosabb annál, hogy háborút indítson a világ gazdaságilag és katonailag is fejlettebb fele ellen …” Balogh Levente (Krónika) ? ? Szellemi honvéd elem – „ Erősödik a nemzeti összefogás, ugyanis fokozódik a külföld irányából érkező ellenséges nyomás, és ezért, aki felelősen gondolkodik civilként, az meg akarja védeni kies hazánkat a nemtelen támadásoktól. Különös és kiemelt feladata van ebben a gondo lkodó embernek, az értelmiségnek. A Civil Összefogás Fórum tett közzé egy felhívást Szellemi Honvédelem címmel, s már több mint kétezer értelmiségi jelentkezett, hogy szeretne részt venni a szervezet munkájában. Ez a szervezet nem azonos a Békemenet néven elhíresült kormánypárti demonstrációs mozgalommal, bár szellemileg mindenképpen belőle nőtt ki. A magyar értelmiség színejava követi a világban Magyarországról megjelenő véleményeket, támadásokat, ellenséges megnyilvánulásokat, s méltó módon meg fognak vá laszolni mindenre. Vegyük komolyan őket. Mindannyian fontosnak gondoljuk, hogy milyen kép él a külföldben kis hazánkról és dolgos népéről, a legendás hazaszeretetünkről és a génjeinkbe kódolt demokrata alapállásról. Büszke történelmünk a garancia minderre, amely a kereszténység védőbástyája volt
