Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , ht tp://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130412 . 13 V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú ? ? AKI HATALOMRA TÖR, SZOLGASÁGRA TÖR – Markó Bélával Kőrössi P. József beszélget – „ Markó Béla tizennyolc éven keresztül volt az RMDSZ elnöke, ez idő alatt két alkalommal is a román kormány miniszterelnökhelyettese – nem mellesleg költő – , 2011 februárjába n nem indult újabb mandátumért a szövetségi elnökválasztáson. 2012 őszén, több alkalommal kora reggeltől délig marosvásárhelyi irodájában faggattam – …túlzott mérséklettel vádolnak, túlzott párbeszédpártisággal. Minden bizonnyal arra gondolsz, hogy egyre h atározottabban szólalok meg minden olyan esetben, amikor úgy érzem, ránk akarnak oktrojálni valamilyen véleményt, akár Magyarországról is. Az utóbbi időben mind konfrontatívabb a viszonyom az éppen kormányon lévőkkel, és ennek egyre inkább hangot is adok. Ez így van. Féltem azt, amit eddig felépítettünk. Azzal a politikai eszköztárral, amelyet az RMDSZ választott magának – és ebben a választásban nekem is szerepem volt – , történelmileg is minden előzmény nélkül értünk el fontos eredményeket. Lehetséges egyf ajta radikalizmus, ami a célokat illeti, és lehetséges egy másik, ami a használható eszköztárat illeti. Az RMDSZ az eszközeiben sohasem volt radikális, ha ez alatt azt értjük, hogy ne politikai tárgyalással, egyezkedéssel, politikai kompromisszumok révén p róbáljunk eredményt elérni, hanem erődemonstrációval, el egészen az ultraradikális, vagyis erőszakos föllépésig. Persze, erődemonstrációra is vállalkoztunk, amikor szükségesnek láttuk. Tüntetést szerveztünk, aláírásokat gyűjtöttünk. De akik az elmúlt évek során radikálisabb fellépést kértek számon rajtunk, ha nem is mondják ki, többnyire kurdokra, csecsenekre vagy akár koszovói albánokra gondolnak. Bevallom, el nem tudom képzelni a mai Európában, hogy valaki józan ésszel erre a következtetésre jut. Mármár parodisztikusnak tartom: ülünk a kocsmaasztalnál, és néhány pohár bor után arról ábrándozunk, hogy lőni kellene, vagy robbantani …” (ÉS) ? ? Örökbefogadás – „ Tavaly egy ukrán nagyvárosban vacsorára hívtak helyi egyetemi emberek. Politizáltunk. Mit kerestek ti az egyesült Európában? A háború alatt ti is itt voltatok a németekkel együtt. De sokkal rosszabbak voltatok náluk. Ilyen kegyetlenül, mint ti, európaiak nem viselkednek – tette hozzá… A kinti h áborús visszaemlékezésekben én a magyarokról semmit sem olvastam. Viszont nemritkán megjelennek a románok. Ők a viszonylagos pozitív hősök. A németek hittek a megszálló rendszer körleveleiben, beszolgáltatási kötelezvényeiben, túszszedési kvótáiban. Velük nem lehetett alkudozni, a románokkal viszont igen. Mindenki tudja, hogy Transzdnyisztriába (DélkeletUkrajnába) deportálták , és ott elpusztították a román zsidóság egy részét. S hogy a megszállás első heteiben – németekkel együtt, azok napszámosaiként – zs idók tízezreit lőtték tömegsírokba. De ez valahogy az akkortájt megszálltak máig élő sztereotípiáiból eltűnt. Szó sincs arról, hogy szerintük a románok különösképpen humanisták lettek volna. De a helyiek emlékezetében sokszor megvásárolható, alapvetően bék és és korrupt rendcsinálók, s nemritkán embermentők voltak. Vagy némi megmaradt ékszerrel, készpénzzel ilyeneket lehetett csinálni belőlük. A megszállt Ukrajnában csak ottmaradhattak egyáltalán zsidók életben (bár önmagában ez sem volt életbiztosítás), aho l románok voltak a megszállók. Egy memoárkötetben olvasom, hogy az emlékező városkájától talán negyven kilométerre délre volt a határ a német és a román övezet között. Ő már egy ideje a német zónában bujkált, de szorult körülötte a tér, lassan már senkire sem számíthatott. Azután valahogy átszivárgott a másik zónába, és megmaradt. Ilyesmit magyarokról sehol sem olvastam, az ellenkezőjét viszont igen, Goebbels naplójában, aki a magyar katonák brutalitásától az ukrán parasztok németek által kivetett terménybe szolgáltatási kötelezettségeit féltette …” Tamás Pál (Nsz) ? ? Csőd – „ Egy ellenzéki képviselő a parlamentben hatalmas táblán, krétával a kezében, számot szám mellé írva bizonyította, amit minden román iai lakos saját tapasztalatából már amúgy is
