Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. március - Civitas Europica Centralis
2013-03-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130305 . 20 ugyan olyan hangok, hogy Bukarest esetleg kiválhat ebből az ötösfogatból, de alapvetően ez sem változtatna azon, hogy az unió "státussemleges" alapállást kénytelen felvenni Belgrád és Pristina vitájában. Brüsszel mindazon által az integrációs folyamat előfeltételéül szabta a szerbkoszovói viszony valamilyen normalizálását. E normalizálási folyamatban már sikerült kialakítani az "integrált" - értsd: közös - határigazgatást, valamint megállapodtak abban is, hogy kölcsönö sen "összekötőket" (tehát nem "diplomáciai képviselőket") küldenek egymáshoz. A felek minden jel szerint most jutottak el a legkeményebb dióhoz. Ha a szerbek hajlandóak feladni északkoszovói intézményeiket, akkor - aggályaik szerint - kiüresedik az a koncepciójuk, hogy abban a térségben nincs megnyugvás Belgrád egyetértése nélkül. Ha viszont Pristina veszi tudomásul a szerb intézmények továbbélését, akkor azzal - a koszovói albán vezetés szerint - saját szuverenitásának korlátozásába megy bele. Sze rb állami vezetők időnként felvetik, hogy a megoldást Koszovó kettéosztása, a többségében szerbek lakta területek Szerbiának való visszajuttatása jelentené. Csakhogy szerbek nem csupán Koszovó északi részén laknak nagyobb számban, és a szórványban élők hel yzetére nem feltétlenül a területmegosztás, hanem közösségi jogaik hathatós érvényesítése jelenthetné a megoldást - ha sikerülne megállapodni e közösségi jogok tartalmában. v v i i s s s s z z a a Az európai demográfiai kihívásokról tartotta k konferenciát Brüsszelben Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2013. március 4., hétfő (MTI) - A népszaporulat alacsony európai szintje az egyik legfőbb oka annak, hogy a kontinens lakosságának részaránya csökken a világ népességén bel ül, az európaiak elöregednek a globális átlaghoz viszonyítva, az EUországok pedig a migráció célpontjává váltak - hangsúlyozta hétfői brüsszeli előadásában Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója. Ő volt az egyik felszólaló azon a szemináriumon, amelyet a jobbközép, konzervatív Európai Néppárthoz kötődő Európai Ötletek Hálózata nevű tudományos műhely szervezett Demográfia és bevándorlás: politikai következmények 2020 címmel az Európai Parlament (EP) székházában. A rendezvényen Schöpflin György magyar néppárti EPképviselő elnökölt. Spéder Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy kisebbnagyobb eltérés mindig tapasztalható a tényleges és a "kívánt" népszaporulati ráta között, de ahhoz, hogy ez az elt érés ne váljon áthidalhatatlan szakadékká, megfelelő ösztönző politikákra van szükség. Olyan statisztikai adatokat ismertetett, amelyek azt támasztják alá, hogy az EU keleti tagországaiban ez az eltérés szakadékszerűen nagy a nyugati országokban tapasztalt mértékekhez képest. Mind a magyar kutató, mind pedig Ilmars Mezs, a lett kormány Demográfiai Tanácsának tagja kiemelte, hogy Magyarország és Lettország sereghajtó az EUban a születési arányszám tekintetében. Miközben Írország és Franciaország valamiv el meghaladja a lakosságszám reprodukálásához szükséges 2,05 gyermekszületési mutatót, a magyar és a lett adat 1,2, illetve 1,3 táján mozog. Krystyna Iglicka, a varsói Lazarski egyetem professzora a demográfiai trendeket elemezve arról beszélt, hogy ha zájában, ahol 2006ban még csak a lakosság 13,5 százaléka volt 65 év feletti, 2060ra ez a mutató 36,2 százalékra emelkedhet. Hivatkozott az Eurostat azon becsléseire, amelyek szerint 2050re Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Romániában 20 százalé kkal, Lengyelországban és Szlovákiában 18 százalékkal, Magyarországon és a Cseh Köztársaságban 10 százalékkal csökkenhet a lélekszám a mostanihoz képest. Kevesebben lesznek a németek is, ugyanakkor többen a franciák - tette hozzá. A lengyel kutatónő el emzése szerint az EU keleti tagországaiban általában ugyanazok a természetes népszaporulati trendek jelentkeznek némi késéssel, mint nyugaton, ám azzal a különbséggel, hogy a keleti tagországokba korántsem áramlanak olyan nagy arányban a bevándorlók, sőt, éppenséggel egyes keleti tagországokból indult meg jelentős migráció nyugat felé. David Coleman, az oxfordi egyetem professzora ugyanakkor azt fejtegette, hogy NagyBritanniában - ha a migrációs és népszaporulati trendek tartósnak bizonyulnak - a brite k hamarosan kisebbségbe kerülhetnek a bevándorlókkal szemben. Schöpflin György egyebek közt szólt arról, hogy amit a keleti tagországok a bevándorlási probléma kezelése során mindenképpen el akarnak kerülni, az a nyugati nagyvárosokban számos helyen ta pasztalható gettósodás jelensége. v v i i s s s s z z a a
