Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. március - Civitas Europica Centralis
2013-03-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130305 . 13 belügyminiszterek e heti csúcstalálkozójára. Berlin azt és akkor vétóz, amit, és amikor jónak lát, ám az az érv, hogy schengeni integrációnk nyomán a német nagyvárosokat elárasztják majd a szegé n ység elől menekülő romániai és bulgáriai romák, finoman szólva sem elegáns. Azok a romániai és bulgáriai romák és nem romák, akiknek eddig kedvük támadt elárasztani a német (és más európai) nagyvárosokat, ezt bizony már rég megtették. S megteszik ezen a hé ten vagy a jövő hónapban is, ehhez elég egy érvényes személyi igazolvány. Meg egy buszjegy. Az a korrupciót kiáltó érv sem igazán áll stabilan a lábán, miszerint megvesztegetéssel szerzett román vízummal léphetnek schengeni területre unión kívüli országok polgárai. Aki ilyennel rendelkezik, az érvényes vízum birtokában jelen pillanatban is be tud lépni az EUszentélybe. Tartok tőle, hogy a német vétót elsősorban a szeptemberi németországi választások indokolják, de hát erre sem lenne ugye elegáns hivatkozni …” Szűcs László (Erdélyi Riport) ? ? Fico: nem úgy volt az... – „ Robert Fico szlovák kormányfő szerint országában megfigyelhető egy olyan tendencia, miszerint az (á llamalkotó) szlovák nemzet kárára előtérbe kerülnek a kisebbségi problémák. Illetve mégse. Vagy inkább mégis, de nem úgy. Nem, szó sincs róla, hogy a reggeli friss levegőn kívül valami más is szívott volna e sorok írója, pusztán azt a dilemmát próbáltam fe lvázolni, amivel a miniszterelnök szembesülhetett hírhedtté vált kijelentése kapcsán. Aki esetleg még nem hallott volna róla: Robert Fico a Matica slovenská megalakulásának 150. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Turócszentmártonban azzal kenegett e a jelenlévő honfiak és honleányok máját, hogy jókat rúgott a Szlovákia területén élő kisebbségekbe. Például azzal, hogy kijelentette: a szlovák államot nem a kisebbségek, hanem az államalkotó szlovák nemzet számára hozták létre. Továbbá kifejezte abbéli óhaját is, hogy fejeződjenek már be a "kisebbségi jogokkal való zsarolások". E megnyilvánulások persze nagy port kavartak a felvidéki magyarság körében, teljes joggal. Miután e porfelhő elkezdte kicsit csípni a kormányfő szemét, anélkül hogy e szemek megre bbentek volna közölte, hogy ő nem is úgy gondolta. Hanem úgy, hogy egy konkrét esetre reagált, tehát ő igazából nem is utálja annyira a kisebbségeit, mint ahogy azt róla híresztelték az utóbbi napokban. A lényeg tehát az, hogy megint félreértettük a kedves vezetőt, mert ő nem úgy gondolta, legalábbis utólag …” Szűcs Dániel (Felvidék.ma) ? ? Brüsszel és Moszkva – „ Talán még ki sem hűltek a székek az Ukrajna – EU csúcstalálkozó után, Viktor Ja nukovics elnök máris Moszkvába utazott, eleget téve Vlagyimir Putyin invitálásának. E néhány nap eseménysora jól illusztrálja Ukrajna 22 évét. Miközben az egész ország úgymond Európába vágyik – elsősorban az életszínvonalat értve e fogalom alatt – , fél sze mmel mégis Moszkvára figyel. Még mindig megkerülhetetlen. Az elmúlt két évtizedben elsősorban azért, merthogy onnan jönnek az energiahordozók. Az EUba is. Persze, Brüsszel és Moszkva is azt szeretné, ha Kijev számára ő képezné az első számú gravitációs p ontot. Számos egyéb tényező mellett, a demokrácia milyensége szempontjából sem mindegy, közeledünke az öreg kontinens gyakorlatához vagy sem. És a gáz mellett ugyancsak számos olyan tényező van, ami miatt érdemes normális viszonyban lenni az oroszokkal …” Tóth Viktor (KISZO) ? ? Stratégiai érdekek – „ Martonyi János magyar külügyminiszter bukaresti látogatása kapcsán elöljáróban szögezzük le, hogy létfontosságú volna a minél szorosabb strat égiai együttműködés Magyarország és Románia között. Geopolitikai helyzete, gazdasági állapota és természeti adottságai egyaránt arra predestinálnák a két országot, hogy – akár más középkeleteurópai országokkal együtt – szoros szövetségben, folyamatosan e gyeztetett politikai és gazdasági fejlesztési stratégia útján kíséreljenek meg helyt állni az Európai Unión belül a térség érdekeiért. Ez mindkét ország polgárainak rövid, közép- és hosszú távú érdeke. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy e stratégi ai együttműködés megvalósítása a két ország között feszülő történelmi ellentétek miatt nem könnyű. Az ugyan egyetlen, komolyan vehető politikai erő
