Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. március - Civitas Europica Centralis
2013-03-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ a dmin@cecid.net 20130304 . 9 hatáskörét korlátozták, és a sorait párthívekkel tűzdelték meg, az Alkotmánybíróság sorozatban hatálytalanította az előtte landoló orbáni reformokat: így nyilvánították alkotmányellenesnek a bírók korai nyugdíjazását, semmisítették meg, hogy Magyarországon bűntettnek számítson hajlék talannak lenni, és törölték el a röghöz kötést is. Paczolay Péternek , az Alkotmánybíróság elnökének mindezt hajszálvékony többséget szerző ügyes manőverezéssel és a meglepően aktív ombudsman, Szabó Máté közreműködésével sikerült elérnie – írja Scheppele, e lismerve, hogy ő is rosszul jósolt, és az Alkotmánybíróság határozott döntésekkel védte meg az alapvető jogokat és az alkotm ányos alapelveket (Nsz) ? ? Teljes a káosz – Hatalmi hittan – „ Egy társadalom sikeres és tartós szétverésének a legbiztosabb módja a lehető legtöbb törésvonal és konfliktus előidézése. Olyan helyzet megteremtése, amelyben minden bizonytalan és kiszámíthatatlan. A kiszolgáltatot t és megfélemlített emberek úgy tekintenek a létükre, hogy az tulajdonképpen egy állandó és elkeseredett küzdelem – mindenki ellen. Tudják, a szegényeknek és a gyengéknek nincs kegyelem. Ebben az élethelyzetben az egyetlen kiút, túlélési lehetőség, ha mega dják magukat a sorsuknak. Ezt „segíti” szeptembertől a kötelező hit- és erkölcstan oktatása, amelynek elsődleges célja a tekintély és a hatalom feltétlen tiszteletére való nevelés …” Jakab Attila (168óra) ? ? Tényleg ez az ország érdeke? – Timothy Ash: A magyar megoldás sem működik – Dönthet úgy egy kormány, hogy a terhek döntő részét a nagyvállalatok és a bankok vállára teszi, de azoknak is van válas ztásuk: ha úgy ítélik meg, hogy a környezet nem bizalomgerjesztő, csomagolnak. A korábban a Világbankban, az EUban is dolgozó, Európában komoly szaktekintélynek számító Timothy Ash hozzáteszi: az egyeztetések elmaradása, a kiszámíthatatlanság, az autokrat a döntéshozatali folyamat eltántorítja a befektetőket. A Standard Banknak a feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető elemzőjét és igazgatóját a Hungarian Business Leaders Forum minapi pénzügyi csúcstalálkozóján Lampé Ágnes kérdezte (168óra) ? ? Kászonyi Dánielről – „ Az 1867es kiegyezés miatti tiltakozásul Kászonyi Dániel itthagyta az országot. Ismét az emigráns életet választotta, mert a „deáki tettet” nemzetárulásnak tekintette. Már az 1849es komáromi kapituláció után – amivel szintén nem értett egyet, s tovább harcolt volna – sok évet töltött emigrációban… Kászonyi a maga korában egyedülállóan – s ez már a nemzetállamok kora – számot vet azzal, hogy a soknemzetiségű Magyarország fenntarthatat lan. Úgy látja, hogy a kiegyezés után az országot előbbutóbb fel fogják darabolni, s a középen maradóknak nem marad itt jövőjük. Kiutat keresve, mérlegelve, ÚjZéland mellett dönt. Angliai éveiben ismerhette meg A tőke első kötetében is sokszor hivatkozot t – s Marx által persze ironikusan bírált – „szisztematikus kolonizációt”, Edward Wakefield koncepcióját, amely némiképp még ÚjZéland betelepítése során érvényesült. Kászonyi úgy tartotta, hogy ha a szükség úgy hozza, és a vándorbotot kézbe kell venni, a kihívásokat vállalók mindig a nemzet legvállalkozóbb, leginkább életre való részei. A „mozdíthatatlan patriotizmust”, vagyis a helyben maradást helytelenítette. „Vajon a hazafiság a rögre vonatkozik...?” – teszi fel a kérdést …” Gombár Csaba (Nsz) ? ? Csak a feltárt seb gyógyul – A délvidéki vérengzés eddigi kutatása és javaslat az ügy további kezelésére – Matuska Márton f elszólalás a a Vajdasági Magyar Demokrata Párt VII . kongresszusán – „… folytatnunk kell az általunk m egkezdett, és a jórészt nekünk köszönhetően eredményeket hozó munkát. Mint már szó esett róla, elég régen szükségesnek minősült hogy ezt a munkát intézményesítsük. A Magyar Nemzeti Tanács megbízásából a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet végez ugyan a fel tárással kapcsolatban bizonyos munkát, ennél azonban több kell. Például az, hogy az Intézetnek – vagy ha ez kevésnek bizonyul, akkor más szervezetünknek – ez ne ad hoc, hanem alapokmányba foglalt feladata legyen, megnevezve és szavatolva a
