Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. március - Civitas Europica Centralis
2013-03-30
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u . 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130330 . 8 jön a záró szavazás. A törvényjavaslat mindössze annyit mond ki, hogy „Az állampolgársági kérelmekkel összefüggő, a) a kérelmezők állampolgárság szerinti megoszlására és b) az állampolgársági kérelmek benyújtásának földrajzi helyére vonatkozó adat megismerése iránti igény teljesítését az adatkezelő megtagadhatja, ha az adat megismerése iránti igény teljesítése nemzetbiztonsági érdeket, illetve a zavartalan külügyi kapcsolatok fenntartásához fűződő külpolitikai érdeket sértene vagy veszélyeztetne.” A „nemzetbiztonsági érdek” és a „külpolitikai érdek” eufemizmusa mögött az húzódik meg, hogy a Fidesz nem akarja felhívni a szomszéd államok, kiváltképp a kettős állampolgárságot til tó államok (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna) figyelmét az állampolgáraik által benyújtott magyar állampolgársági kérelmek számára. A törvényjavaslat késő éjszakai vitájában az MSZP, az LMP és a Jobbik képviselői is egyetértetek azzal, hogy az állampolgárságér t folyamodó „nemzettársak” effajta védelmére szükség lehet, mindössze arra emlékeztettek, hogy Orbán Viktor „nemzeti konzultációs” leveleit névre szólóan küldték el határon túli magyarok tízezreinek, azok tehát valóban kockázatot jelenthetnek, miközben a t örvényjavaslatban eltitkolni szándékozott adatok nem személyre szólóan, hanem csak összesítve tartalmazzák a kérelmezők számát …” Bauer Tamás (ÉS) ? ? Vicsorgás nem oldja meg a történelmi v itát – Varga László történész bízik benne, hogy olyanok között is lehet békés dialógus, akiknek a világképe erőteljesen eltér egymástól. Ezért szervez havonta egyszer egy olyan fórumot, ahol történészek és értelmiségiek vitázhatnak a 20. századról. A cél az, hogy közösen gondolkodjanak, már csak azért is, mert e korszak egyetlen fontos kérdéséről sincs konszenzus. Varga úgy véli, emiatt főleg a politika hibá ztatható. Példaképpen említi az alaptörvény nemzeti hitvallásában kifejtett nézeteket, amelyeket a m agyar törté nelem hamis értelmezésének tart (Nszv) ? ? Még a másképp is másképp van – „ Azt hihette volna az ember – nem hitte, de hihette volna – , hogy miután a választási regisztráció januárban fennakadt az alkotmánybíróságon, a Fidesz megáll az országátrendezésben. Nem így történt. Helyette újra átírta saját alaptörvényét. A kormányoldal azt hirdeti, ezzel visszaszerezte az alkotmányozó hatalmat a parlament az alkotmánybíróságtól. Holott utóbbi ilyen hatalmat soha nem is gyakorolt, nem volt hát tőle mit visszaszerezni. Amikor a miniszterelnök botránynak nevezte a rezsicsökkentéssel kapcsolatos bírói ítéletet, mely a közműcégeknek adott igazat, a nemzetközi és ha zai bomlasztó erők összejátszásának menetrendszerű emlegetése mellett újabb jogszabálymódosítás következett. A Fidesz készségszinten dönti el a vitákat oly módon, hogy addig csavargatja a vita szabályait, míg végül igaza nem lesz. Mindez már önmagában is felvet kérdéseket, hiszen a törvények uralma nem valamiféle éteri elv, hanem a jogbiztonság és a mindenkori kormány hatalmát korlátozó biztosíték. A Fidesz rendszere, mely mostanra felépült, s amelyet a folytonos szabálymódosítások védelmeznek, egyetlen ap ró hibával bír csupán: nem működik. A gazdaság a 2010es év szintjén áll, a munkaerőpiac nem nyújt új lehetőségeket – a közmunkaprogramok pedig hónapban, munkaórában és fizetésben egyaránt szűkülnek – , az egészségügy csendben, az oktatás zajosan amortizá lódik. A jövő nemhogy elkezdődne, de egyre messzebb van …” Lakner Zoltán (Új Szó) ? ? Drámai napok a nyolcadik brüsszeli forduló előtt – „ Mint ismeretes a terv az, hogy április másodikán Brüsszelben megtartják a Szerbi aKoszovó tárgyalássorozat utolsó fordulóját. Most már nem Koszovó leválásáról van szó, hiszen azt Szerbia hallgatólagosan tudomásul vette, hanem a koszovói szerbek státusáról, az északkoszovói és a többi szórványhelyzetben levő szerb község szövetségének a hatásköréről kell dönteni. Általános a vélemény, hogy Brüsszelben Catherine Ashton , EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének patronátusa alatt a részvevők most döntésre viszik az ügyet. A találkozót megelőzően Szerbiában két szempontból is drámai
