Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. március - Civitas Europica Centralis
2013-03-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130322 . 14 ami arr a utal, hogy a második világháború idején mintegy hatmillió európai zsidót semmisítettek meg náci táborokban. A holokauszt tagadása, azaz nemlétezőként, kitalációként való kezelése számos európai országban a tényeket (tendenciózusan, készakarva) figyelmen kívül hagyó bűncselekménynek számít …” Jámbor Gyula (Nyugati Jelen) ? ? Paravánintézmények – „ A schengeni övezethez való csatlakozás elutasítása (elnapolása?) után a némileg ingerült és megbántott román kormány, egyetértésben a hasonló helyzetben levő Bulgáriával kéri az Európai Unió vezetését, hogy szüntessék meg a két ország jogi rendszerének folyamatos felügyeletét. A megfigyelés leállítását szerintük az is indokolná, hogy mindkét országban megv alósult a független és pártatlan igazságszolgáltatás. Nem tudjuk, a szép Bulgária esetében mi a helyzet, de hogy Romániában valóban függetlene az igazságszolgáltatás, kérdéses. Ráadásul a mai kormánypártok ellenzékben évek során hangoztatták, hogy nem az. Bizonyos politikusaik és a média egy része mai napig fenntartja álláspontját, miszerint a nagy garral létrehozott Korrupcióellenes Ügyészség, a Főügyészség, a Legfelsőbb Bírói Tanács és az alkotmánybíróság tulajdonképpen Traian Băsescu államfő irányítása alatt áll, az ő utasításait követi …” Bogdán László (Háromszék) ? ? Vásárhelyi március – „ Sokat és szívesen hivatkozunk a katalán példára, valahányszor Székelyföld autonómiájának esélyeiről, a megvalósítás lehe tséges módozatairól esik szó. Elsősorban a milliós tüntetésre, amely minden ellenérvet lesöpört az asztalról. Természetesen korántsem mindegy, mekkora tömeg nyomatékosít egy közösségi igényt, de alapvetően téves úton jár, aki csak abban gondolkodik: milyen létszámú tüntetést képtelen már agyonhallgatni az ügytől idegen vagy ahhoz egyenesen ellenségesen viszonyuló nyilvánosság. Marosvásárhely előtt is visszatérő téma volt: vajon hányan leszünk? Aggódás, félelem, helyezkedési igyekezet bujkált e tapogatózások mögött. Olyan emberek kétségei, akik egyelőre jobban féltik a kevés meglévőt, mintsem kockára tennék azt az esetleges több reményében …” Csinta Samu (Erdélyi Napló) ? ? Még mindig Beneš – „ Idáig úgy tudtam, hogy a II. világháború a fasizmus elleni harcot jelentette – igaz, valamivel bonyolultabban, mint ahogy ezt ilyen sommás rövidséggel kifejezni lehet, na de lényegében erről volt szó. Úgy látszik azonban, hogy ross zul tudtam. A szlovák külügyminiszter cáfolt meg, aki ezt nyilván jobban tudja. Miroslav Lajčák azt mondta, a Benešdekrétumok ügyét nem lehet úgy lezárni, hogy bocsánatot kérnek tőlünk, mármint a mostani (és volt?) szlovákiai magyaroktól. Hát jó, ez kibír ható volna, engem speciell kevésbé zavar, hogy még nem kértek emiatt bocsánatot, sokkal inkább az zavar, hogy a kérdéses dekrétumokat még nem vonták vissza, és hogy evégett a kollektív bűnösség értelmében még mindig háborús bűnösnek tartanak, még akkor is, ha ezért most már nem kívánnak uránbányába küldeni vagy dutyiba zárni. Aztán azt is mondta még a külügyminiszter, hogy ezek a Benešdekrétumok a háború utáni rendezés részét képezik, és nem lehet visszavonni, mert azáltal a II. világháború eredményeit kér dőjeleznénk meg. Mintha akkor nem a nyugati szövetségesek és a Szovjetunió nyerte volna meg a háborút, hanem valaki más. Például a csehszlovákiai magyarok. Mert az is kiderült a szlovák külügyminiszter okfejtéséből, hogy ez a II. világháború a csehszlováki ai magyarok ellen (is) folyt, bűnösségük egyértelmű, s ha már nem tartanának vétkesnek, az egész II. világháborút értelmetlenné nyilváníthatnánk. Ezért az is újdonság számomra, hogy a volt Csehszlovákiában élő magyar kisebbségnek ekkora súlya volt, de úgy látszik csak politikailag, mert csehszlovákiai magyar hadseregről nem tudok – bár ki tudja, talán ebben is tévedek …” Aich Péter (Felvidék.ma)
