Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. március - Civitas Europica Centralis
2013-03-20
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce uc ent .net/ admin@cecid.net 20130320 . 15 Washington, 2013. március 20., szerda (MTI) - A demokrácia röppályája - amiért Magyarország szám ít címmel meghallgatást tartott kedden az amerikai kongresszusban az Egyesült Államok Helsinki Bizottsága. Magyarországot a meghallgatáson Szájer József, az Európai Parlament néppárti magyar képviselője, az alaptörvény szövegezési bizottságának volt e lnöke képviselte. Benjamin Cardin demokrata párti szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke azt mondta: Magyarország nagyra becsült tagja a NATOnak, de a magyar demokrácia által befutott pálya és a szélsőségesek megerősödése aggodalmat kelt benn e. A mintegy 70 fős hallgatóság előtt, az amerikai kongresszus épületében lefolytatott ülést vezető Cardin a számára aggasztó jelenségek között említette az új magyar alkotmány és számos törvény elfogadásának gyorsaságát, ebben az átláthatóság és a szé leskörű demokratikus részvétel hiányát, valamint azt, hogy Magyarország etnikai alapon ad állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak. A szenátor kijelentette: a demokrácia próbája nem az első választás, hanem az, hogy hogyan bánik a korm ányzat az ellenzékkel a második, harmadik és negyedik választás után. Brent Hartley, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország joggyakorlatával a NATO tagjaként milyen "példát mutat" a szövets ég többi új vagy leendő tagjának. Szerinte a magyar kormány a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásával megkérdőjelezte tulajdon elkötelezettségét a fékek és ellensúlyok, valamint az intézményi függetlenség iránt. A diplomata elmondta, hogy noha Magyarorsz ág az Európa Tanács Velencei Bizottsága elé terjesztette az alkotmánymódosítást, de ennek módja ellentétes a normális eljárással, mert a testületnek elfogadásuk előtt kell tanulmányoznia a jogszabályokat. Hartley leszögezte, hogy "a kormányzó Fidesz pá rt nem a Jobbik", de a pozitív példák ellenére kifogásolta, hogy a magyar kormány nem mindig elég gyors és határozott az antiszemitizmus és a rasszizmus elítélésében. Az amerikai kormány nevében szemére vetette a magyar kormánynak, hogy nem tiltakozott elé g határozottan, amikor szobrokat emeltek a magyar múlt vitatott megítélésű szereplőinek. Sürgette, hogy Budapest tegyen többet a romák védelmében. Szájer József megköszönte a lehetőséget, hogy a magyar félnek is megadatott a lehetőség álláspontja kifej tésére. A gyors magyarországi törvényalkotást és alkotmányozást azzal indokolta, hogy azt a sürgető helyzet kényszerítette ki, mert az előző kormány az összeomlás szélére sodorta az országot. Hangoztatta, hogy a magyar demokrácia erős, és hogy a Fidesz elk ötelezett a demokratikus értékek mellett. Elmondta, hogy Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra, betartja az európai intézmények szabályait, de ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce. Ez utóbbi kérdéssel kapcs olatban felhívta a szenátor figyelmét arra, hogy a Helsinki Bizottság nem vizsgálódott, amikor 2006ban Magyarországon megsértették a gyülekezési jogot, és hogy az előző kormány idején a bizottság nem foglalkozott a magyar médiahelyzettel. Hangsúlyozta, ho gy a múlt héten elfogadott negyedik alkotmánymódosítás "az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg", és hogy a módosítás éppenséggel kiszélesíti a testület jogkörét. Az antiszemitizmus és a rasszizmus megnyilvánulásaival kapc solatban emlékeztetett arra: "Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentnek megerősítette, hogy a kormánynak minden állampolgárt egyformán meg kell védenie, beleértve a kisebbségekhez tartozókat is". Felsorolt egy sor intézkedést, amellyel a magyar kormány a holokauszt áldozatainak emléke előtt tisztelgett, és felhívta a figyelmet arra, hogy az EU éppen a magyar elnökség idején fogadta el első romastratégiáját. Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora annak a véleményének adott hangot, ho gy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogóan ellenőriznie kell a 2014es magyar választásokat. Hangsúlyozta: az EBESZnek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mind enkinek, aki részt akar venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszervezni magát. A professzor indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik a z állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteire. Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma kutatóközpontjának igazgatója hosszan sorolta az antiszemitizmus, a rasszizmus és a holokauszt trivializálá sának és relativizálásának megítélése szerinti magyarországi példáit. Közölte, hogy a bizottsági meghallgatáson ő a holokauszt idején elpusztított 600 ezer magyar zsidót és több ezer magyar romát is képviseli. Elmondta, hogy Magyarország néhány héttel ezelőtt ajánlkozott a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) 2015. évi elnökségi tisztségére. "Az adott helyzetben, amelyet az imént igyekeztem leírni, ez nem lenne
