Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. március - Civitas Europica Centralis
2013-03-16
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130316 . 16 vezetőknek is. A díszvendég román kormányfő, Victor Ponta bejelentette, hogy Mesterházy jó vezetője lesz Magyarországnak, Mesterházy pedig óriási ikszet kér a szocialisták mellé 2014ben. Sajnos, még csak szavunk sem lehet Victor Pontáról , amikor éppen politikusi dolgát végzi, és laza kézmozdulattal lesepri az asztalról a marosvásárhelyi tüntetést, szembeállítva a budapesti békés szocialista nagygy ű léssel, ahol tízezer öltönyös párttársa tapsolta meg. Szemben a „háromszáz” székely hurrogóval. Pontára – akire rábizonyították a plagizálást is – sok mindent rá lehet mondani, csak azt nem, hogy hiányzott volna a jogászi szakmához szükséges logikaórákról: ha féligazságokkal kell házalni, csakis ő t fogadnánk fel ügynöknek. Ez azonban még nem mentesíti a 23 év óta szavazó romániai magyarságot és voksaik végtermékét, a politizáló magyarjainkat az évtizedek alatt felhalmozott b ű neik alól, amely b ű nök következményeként a román kormányf ő ilyesmiket nyilatkozhat az utóbbi húsz év legnagyobb, a székely autonómiát követel ő megmozdulása után …” Willmann Walter (Erdélyi Napló ) ? ? Ilyenkor, március 15én – „ Minden elkoptatott sablonszövegen túl a magyarság nemzeti ünnepe napjainkban is jócskán fel van töltve tartalommal. Főleg nálunk, Erdélyben és Székelyföldön. M inden évben március 15. annak az alkalma, hogy újra és újra felidézzünk egy olyan történelmi eseményt, amikor emberek: polgárok, személyek, tömegek feladták mindennapi szokásaikat, esetleg kényelmüket, s az utcára mentek, hogy valamit elérjenek. Célokat tű ztek ki maguk elé, a közjó érdekében cselekedtek. Úgy érezték, hogy az a rendszer, amiben élnek, nekik és környezetüknek nem való, nem helyes, nem igazságos. Mozgatórugója nem a jóság és a jóakarat, hanem a gonoszság és a rosszindulat. Persze sok utcára vo nulás, tiltakozás, tüntetés fordult és fordul elő a történelemben, de kevésnek az üzenete bizonyult annyira időtállónak, mint 1848. március 15é. A forradalomnak az volt a szerepe, hogy szabadságeszméket honosítson meg, széles tömegek számára elérhetővé te gye a szabad életet, hogy végleg levesse magáról a társadalom a feudalizmus, egy megbukott rendszer béklyóit, s hazaküldje az idegen hódítókat, a magyarok hátán élősködőket. A történelem, mint oly sokszor, ismétli önmagát. A párhuzam sajnos adja magát. A m ai kor székelymagyar embere vajon mennyire érzi magát szabadnak a jelen Romániájában? Milyen mértékben szólnak a jelen idők a jóságról, a segítőkészségről, a közösségről, vagy inkább a gonoszság az úr ezen a vidéken, annak megannyi formájában? Miért kell nekünk még ma is, Petőfiék után százhatvanöt évvel elnyomásban, árulók között, idegen béklyók alatt meghajolva görnyedeznünk, fulladozva a rosszindulat tengerében? …” Rédai Attila (Székelyhon.ro) ? ? Fúj az antipátosz – „ Európa" – mondja Bogdán Zsolt olyan legyintő hangon, hogy megfagy a vér az ember ereiben. Benne van ebben a hangban minden fájdalom: ahogy Rákóczi egyedül maradt, ahogy a Kossuthnak tett ígéretek nem v áltak be, ahogy a világháborúkat követően döntött, ahogy 1956ban „segített" Európa, ahogy ma segít, mindaz, amit jelentett valaha s jelent talán még most is, és mindaz, amiből ki lehetett s talán ki kellett ábrándulni. S csak ez után a legyintés után jön a folytatás: „én nagy mesterem" – ami aztán olyan csalódottgúnyosan hangzik, hogy az rémületes. Az egész esten a Psalmus Hungaricustól féltem. Egyrészt amiatt, hogy nem mondja el, másrészt amiatt, hogy elmondja. Nagy vers, meg sokat is keringett Erdély és a trianoni döntés Szugyiczky István összeállításában, hogy el ne kelljen mondani. De el lehet mondani fogcsikorgatva, szemforgatva, nyálcsorogva, s akkor már jobb, ha nem hangzik el …” Demény Péter (Maszol.ro) ? ? A magyarok erkölcsre nevelése – „ Kardinális kérdés, amelyben éppen nem tudunk megállapodni. Másban sem, de ebben biztosan. Mert a büdös kommunisták meg a piszkos fasiszták vitatkoznak az erkölcs mibe nlétéről, s mindkét fél alapvetése szerint a másik akkor teszi a legjobban, ha kussol a témáról, és befogja a mocskos pofáját, amikor a jövő nemzedékek
