Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. február - Civitas Europica Centralis
2013-02-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130204 . 9 önkormányzati döntéseket, vagy hogy román zászlóv al takartatta el a Székelyföld feliratot Sepsiszentgyörgyön. Ha nem így lenne, Constantin Niţă miniszter nem tartja fontosnak leszögezni az új prefektus hétvégi beiktatásakor, hogy a román kormány számára tárgyalási alap sem lehet a területi autonómia kérd ése. Mircea Duşa védelmi miniszter pedig nem fenyegette volna „kemény intézkedésekkel ” …” ? ? ? ? Rostás Szabolcs (Krónika) ? ? Tolerancia mint megalkuvás – „ A külhoni magyarsággal kapcsolatos k érdésekben mindig némi fenntartással kell kezelni, amit a Népszabadság ír – ismerjük a „történelmi” okokat. Most sem tennék másképp: a „bukaresti” Szőcs Levente a kolozsvári Magyari Nándor László szociológust kérdezte a „székelyföldi politikai mentalitásró l”. A Burjánzik az intolerancia című írás a világhálós kiadásban (Nol.hu) épp csütörtökön jelent meg. Bár egyáltalán értékelendő, hogy a Népszabadság hajlandó leírni azt a kifejezést, hogy Székelyföld, a címadásban is tetten érhető tendenciózus következtet ést azért jócskán vitathatónak érzem. Az MSZPvezérkar közelmúltbeli kolozsvári látogatása kapcsán például azt mondja Magyari Nándor László : az RMDSZ egy hibrid vezetésű párt lett, azaz ötvöződik benne a karizmatikus, „fideszes” modell, amelyben a „főnökne k mindig igaza van”, illetve a „racionális”, „demokratikus” modell, amelyben mindenki tartja magát a belső döntési mechanizmusokhoz. A szociológus szerint ezzel magyarázható, hogy míg Markóék Kolozsváron Mesterházyékkal tárgyalnak, székelyföldi RMDSZesek az MSZP itteni jelenlétét is kifogásolják. Ugyanis, s most megpróbálom egyszerűsíteni a magyarázatot, az RMDSZes központ a kormányból való kipottyanás után elveszítette az ellenőrzést a területek felett, a „helyi hatalom erős emberei egyre inkább a pártkö zpont fölé kerekednek”… Néha az olyan hipotéziseknek, amelyek több, egyenként is igencsak vitatható állításra támaszkodnak, elég egyetlen lábát kiütni, s összeomlanak, mint egy kártyavár. Valóban el kell hinnünk azt, hogy a székelyföldiek azért jobboldalia k, mert zárkózottak, s azért intoleránsak is? A Markóféle vonal meg demokratikusabbá és toleránsabbá válik azzal, hogy a Székelyföldön nemzetárulóként nyilvántartott szocialistákkal hajlandó leülni tárgyalni, egyezséget kötni, s ezzel az MSZPt megpróbálj a Erdélyben legitimálni? …” ? ? ? ? Rédai Attila (Székelyhon.ro) ? ? Sírjuk vissza Csehszlovákiát? – „ Két évtizeddel ezelőtt esett szét Csehszlovákia. Történelmi szükségszerűsé g? A végzet keze? Jobb lett így nekünk, szlovákiai magyaroknak, vagy Csehszlovákia jelentett volna több biztonságot és fejlődési lehetőséget? A tények ismertek. Húsz évvel és egy hónappal ezelőtt megszűnt egy európai állam, s helyette két új jött létre. Mi ndez anélkül, hogy az ország vezetői megkérdezték volna a legilletékesebbeket – a népet – a lépés helyességéről. A nép többsége, Morván innen és Morván túl, nem kért volna a szétválásból, így mi sem természetesebb, hogy a váltást előkészítő és abban érdeke lt politikusok eltekintettek a népszavazástól. (A korrektség kedvéért jegyezzük meg: a lakosság általában csak rendkívül kiélezett helyzetben szokott az impériumváltásra szavazni, a többség – amint néhány történelmi példa mutatja, mert volt, amikor megkérd ezték a polgárokat is – ilyen esetekben általában a status quo oldalán áll.) A választásokon győztes politikai elit döntött, a társadalmi elit nagy része ellentétes véleményen volt. Érdekes látni és olvasni, hogy húsz évvel a történtek után a Csehszlovákia szétverése ellen aktívan fellépő, a függetlenedést hibának, sőt, megbocsáthatatlan bűnnek tartó elit jelentős része milyen véleményváltozáson ment át. Nem mintha a válást pozitívumnak tartanák, nem is az a furcsa, hogy megbékéltek vele – visszacsinálni ne m lehet – , de beleestek abba a hibába, amelyet sokszor szakképzett történészek is elkövetnek. Történelmi szükségszerűségnek tartják a történteket …” ? ? ? ? Mózes Szabolcs (Új Szó)
