Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. február - Civitas Europica Centralis
2013-02-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130212 . 16 Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a prefektus a marosvásárhelyi táblabíróságnak a zászlóra vonatkozó jogerős ítéletére hivatkozott. A táblabíróság tavaly szeptemberben érvénytelenítette a Hargita megyei tanácsnak azt a határozatát, amelyben a megye szimbólumává nyilvánították a zászlót. Adrian Jean Andrei kijelentette: a törvényesség felügyelőjeként szólította fel a po lgármestereket és a megyei önkormányzat vezetőit, hogy hajtsák végre a jogerős bírósági ítéletet, és vegyék tudomásul, hogy a közintézményekre nem tűzhető ki a székely zászló. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke az MTInek elmondta: az ítélet akkor v álik hatályossá, ha szövege megjelenik a hivatalos közlönyben. Ez pedig még nem történt meg. A tanácselnök hozzátette: a sajtóból tudja, hogy Kelemen Hunor Victor Ponta miniszterelnökkel készül egyeztetni a székely zászló kérdésében, és meg szeretné vá rni ennek az egyeztetésnek az eredményét. Megjegyezte, minden oldalról nyugalomra intették, és ő is úgy véli, meg kell várni, hogy lecsillapodjanak az indulatok. Az Antena 3 hírtelevízió vasárnap esti beszélgetős műsorában mind Mircea Dusa védelmi mini szter, a kormány hargitai származású tagja, mind Radu Stroe belügyminiszter kijelentette, törvénytelen a székely zászló kitűzése a közintézményekre. Az Agerpres hírügynökség közlése szerint Hargita megyében negyven polgármesteri hivatalon, 62 iskolán é s több más középületen leng a székely zászló. v v i i s s s s z z a a Székelyföld gazdasági életképtelenségéről ír az Adevarul Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2013. február 11., hétfő (MTI) - Életképtelen lenne Szék elyföld, ha "önállósulna": erre a következtetésre jutott az Adevarul című román napilap, amely hétfői számában Hargita, Kovászna és Maros megye gazdasági mutatóit elemezte. A lap azt vizsgálta, hogy milyen gazdasági kilátásai lennének egy "etnikai alap ú" székelyföldi autonóm területnek, amelyet a cikk szerzője "állami entitásként" emleget. Az Adevarul szerint a három megye összterméke tavaly körülbelül hatmilliárd eurót tett ki, ami az 1,12 millió lakosra vetítve, ötezer euró körüli egy főre eső GDPt jelentene. A háromnegyedrészt hegyvidékből álló terület az elemzés szerint csak - nem túl hatékony - állattenyésztésre és zöldségtermesztésre alkalmas. A három megyében bejegyzett 67 ezer cégnek összesen 216 ezer alkalmazottja van, vagyis a lakosság kev esebb mint 20 százalékának van munkahelye, a foglalkoztatottsági ráta pedig 37 százalékos. Az elemzés szerint a térség nem tudná egyedül eltartani 120 egészségügyi és 450 oktatási intézményét, több mint száz községi és 16 városi polgármesteri hivatalát , hiszen az ezekhez szükséges összeget jelenleg évi 25 millió euróval pótolja ki a központi költségvetés. Az Adevarul szerint a székely "tartományt" el kell tartania valakinek, ha nem akar "magyar mintára" 27 százalékos áfát és 20 százalékos társasági és jövedelemadót bevezetni, miközben "az enklávét" körülvevő Romániában 24 százalékos az áfa és 16 százalékos az egységes adókulcs. A lap mindebből azt a következtetést vonja le, hogy"Székelyföld projekt" egy olyan utópia, amire nem érdemes vesztegetni ük az idejüket sem a magyaroknak, sem a románoknak, sem más európaiaknak. http://adevarul.ro/economie/st irieconomice/infografieTinutulsecuiescstateconomiefalimentara1_5117f27b4b62ed5875f8b45d/index.html v v i i s s s s z z a a Készítette: Boér Krisztina
