Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. január - Civitas Europica Centralis
2013-01-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 30105 . 13 mostanában nem sújtottak. Véleménynyilvánítási szabadság van, demokrácia: négyévente leválthatjuk akár az egész uralkodó osztályt, ha van hozzá elég elhatározásunk. Az üzletek polcai tele vannak rakva minden földi jó val, s amint az ünnepek környékén látni lehetett, sokan meg is pakoltuk roskadásig a bevásárlókocsikat. A ránk zúduló információrengetegben eligazodnunk is nehéz, s a szórakoztatóipar egész arzenálja áll rendelkezésünkre, ha ki szeretnénk kapcsolódni. Mi l ehet hát a baj, honnan ez a tömegekre kiterjedő letargia, tehetetlenség? …” ? ? ? ? Rédai Attila (Székelyhon.ro) ? ? Kettős teher – „ Viktor Pascsenko ungvári politológus lapunk csütörtöki számá ban "érdekes" megközelítésben beszélt többek között a nyelvkérdésről. Véleménye nem meglepő, még kevésbé mulatságos. Részigazságainak "gyűjteménye" ugyanis hamis összképet eredményezett. Kezdeném azzal: jogában áll abszolút feleslegesnek tartani a nyelvtör vény végrehajtását. Csakhogy a jogszabály nem csupán az ukrán, hanem a regionális, esetünkben a magyar nyelv hivatali használatáról (is) szól. Azaz azt, hogy a gyakorlatba való bevezetése feleslegese vagy sem, valójában nem tudja, nem ő tudja megítélni. E z ügyben ugyanis csak az adott nyelvet beszélő közösség tagjai képesek hiteles véleményt megfogalmazni …” ? ? ? ? Tóth Viktor (KISZO) ? ? Két mozgalmas évtized – „ Húsz évvel ezelőtt jött létre a huszadik században a második szlovák állam. Története iskolapéldája annak a tézisnek, hogy nem csupán az állam létrehozatala a nagy feladat, hanem a működtetése legalább olyan nagy kihívás: milyen életminőséget képes garantálni polgára i számára. Szlovákia ebből a szempontból – képletesen szólva – akár az állatorvosi ló szerepét is betöltheti. Tanulságos két évtized áll mögöttünk …” ? ? ? ? Csáky Pál (Felvidék.ma) ? ? Autonómiafonákok – „ Mondja a kisebbségi elit a magáét a választások előtt, s persze utánuk is, de közben csináljunk olyan többségi mentális térképeket, amelyek pártfüggetlenek, de kultúrafüggőek, és a kisebbségi érvelésmódot legalább négyöt évre kijelölhetik. Tegnap beültem pár órára az MTA egyik pesti konferenciatermébe, az etnikai pártokról szervezett vitanapra. Egy nagy kutatás első eredményeit foglalták össze. Okos szövegek. Komoly emberek több helyről. Salat Levente és Bakk Miklós erdély i szaktudást is megjelenítettek/hettek. De én most nem a pártkutatásokról akarok elmélkedni. Ezen a délutánon számomra fontosabbnak tűnt, ahogy a kisebbségi autonómia ügye folyamatosan előelőbukkant, és ahogy a vizsgált pártok, vagy inkább jelen levő tudó s interpretátoraik ezt megjelenítették. Két dolog tűnt fel igazán. Az első, hogy a Kárpátmedencében igazán egyetlen térségben, a jugoszláv utódállamokban történt ebben az ügyben fontos elmozdulás, ami akár sikernek is nevezhető. S az sem területi, hanem ( csak?) kulturálisszemélyes autonómiák megjelenését, elfogadását jelenti. Máshol, Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában lényegében másfél évtized alatt, miközben a kisebbségi politizálás valóban fontos állásokat épített ki magának, ebben az ügyben áttörés s ehol sincs. Sőt, a jelenlegi politikai szerkezetekben, pártviszonyok, uralkodó politikai beszédmódok mellett talán a következő néhány évben sem valószínűsíthető autonómia. A második, hogy ezt feltételezhetően az etnikai pártok is tudják. S a viták tulajdon képpen a kisebbségeken belül rekednek. Nem is a többségnek szólnak. Céljuk igazán annak bizonyítása a kisebbségi nyilvánosságban, hogy annak elitje nem fordított hátat választóinak, őket képviseli, s harcol, kompromisszumokat köt értük a többség vezetőivel . S azután kisebbségi ellenzékük is, amely helyet szeretne magának csinálni a kisebbség első vonalában, ugyanezt az ügyet használná fel annak bizonyítására, hogy ő jobb lenne, a mostaniaknál méltóbban tudná megjeleníteni a kisebbségi érdeket. De ők még a m ostani elitnél is bizonytalanabbak abban, hogyan lehetne mindezt előadni a többségieknek. Valószínűleg ők is érzik, hogy rövid távon sehogy, középtávról meg ezekben a politikai
