Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. január - Civitas Europica Centralis
2013-01-23
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Cen tralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 30123 . 13 a már meglévő szervezetekre telepednek rá. A cél az egyesítés volt, az eredmény pedig a megosztás lett. A tagok egymás ellen fordultak az aktuálpolitikai és pártpolitikai viták miatt, am it a KMOSz elnöksége „nemzetpolitikának” keresztelt el és a szervezet definíciója szerint ez nem minősül „politizálásnak”. Abból a hibás alapfeltevésből indultak ki, hogy a Kanadában élő magyarok egyformán gondolkodnak a világpolitika eseményeiről, hogy mi ndenkiben hasonló érzelmeket vált ki egy (politikai) nyilatkozat, esemény, vagy vélemény. Ez más népekre, nemzetekre sem igaz, különösen nem igaz a magyarságra! …” (Kanadai Magyar Hírlap) ? ? A megbo csátásra még várni kell – „ Mikor már azt gondoltuk, az RMDSZ azonkívül, hogy lesi a győztes román pártok kegyeit, remélve, valamilyen útonmódon visszakerüljön a kormányba, de amúgy más, igazi meglepetést nem tud szerezni sem választóinak, sem azoknak, ak ik nagy fenntartásokkal figyelik tevékenységét – múlt héten, amikor Kolozsvárott lepaktált az MSZPvel, enyhén szólva leesett az állunk. És lőn nemzetpolitikájuk. Az MSZP megfiatalodva is Horn Gyula pártjának örököse, az meg Kádáré , az internacionalizmus m agyar megtestesítőié. Kitetszik ez abból is, hogy hosszú és zivataros történetük során eddig soha nemzetpolitikával nem foglalkoztak. Most – hála a Markó Béla vezette, Kós Károly nevét viselő alapítványának – mindezt Kolozsvárott megtehették, kis felháboro dás, meglehetősen nagy sajtóközöny közepette. A hírtől kissé megdermedt a levegő az amúgy is kemény telet élő Erdélyben és a Székelyföldön. Még szerencse, hogy egyben meg is világosodhattunk. Végre kiderült: Markó és köre szívből vagy színből, de szocialis ta. Érthető tehát, hogy miközben itthon azzal a szocialista Victor Pontával kokettálnak, a magyarországi politikai palettáról is épp azt a pártot választották ki, mely a lehető legtávolabb áll az itt élő magyarság zömétől. Nemcsak azért a fránya 2004. dece mber 5ért, amikor szabályos testvérgyilkosságot követtek el Kovács László és Gyurcsány Ferenc vezetésével, hanem mert akkor az egységes magyar nemzet alapját, lényegét tagadták meg, máig meg nem magyarázható okok miatt …” ? ? ? ? Simó Erzsébet (Háromszék) ? ? Barom. Mélázás Szanyi Tibor legelőjén – „ A szócsatában Szanyi alulmaradt, és a bukásával okozott politikai kárt súlyosbítja, hogy csatája szégyenletes volt, nemcsak végkimene telében, hanem a választott eszközöket illetően is …” ? ? ? ? Szakáts István (Transindex) ? ? Főpróba Németországban: Merkel a pácban? – „ A múlt vasárnapi al sószászországi választások eredménye több figyelemre tarthat igényt, mint egy átlagos német tartományi választás. Ősszel ugyanis országos választásokat rendeznek Németországban, a szász csata pedig ezen megmérettetés főpróbájának volt tekinthető. Az észak nyugaton fekvő tartományt eddig a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) és kisebb partnere, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) kormányozta a karizmatikus miniszterelnök, David McAllister vezetése mellett. A név nem véletlen: a kereszténydemokrata korm ányfő édesapja skót volt, ő maga azonban teljesen elfogadott és nagy népszerűségre szert tett politikussá vált. Az ellenzéket az országos szinthez hasonlóan itt is a Szociáldemokrata párt (SPD), a Zöldek (Grüne) és a Baloldal (Linke) nevű, alapvetően egyar ánt baloldali pártok alkották …” ? ? ? ? Ravasz Ábel (Paraméter.sk) ? ? A kultúra nélküli kultúrharc – „ Olvasom Salman Rushdie önéletrajzát, a Joseph Antont, mely első sorban arról az időszakról szól, miután a Sátáni versek miatt a fundamentalista vallási iráni vezető, Humaynī kimondta rá a fatvát (vélhetően anélkül, hogy elolvasta volna az amúgy bazi vastag regényt). Az ajatollah most csak azért érdekes, mert alighanem azon politikai és vallási vezetők közé tartozott, akik életükben csak egy dolgot olvasnak újra és újra, aztán ennyi volt számára a kultúra meg minden más. Rushdiet pedig azért említjük itt, mert önéletrajza első száz oldalán a halálra ítélése előtti életér ől is ír, amikor még nem kényszerült bujdokolni. Már 40 évesen világhírű volt, és a nyolcvanas években a világ legnagyobb íróival barátkozhatott
