Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. január - Civitas Europica Centralis
2013-01-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10 .. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 30121 . 12 többnyire sikertelenek voltak a magyar általános befejezése után. Majdnem száz százalékban önhibájukból, és nem az iskoláéból. A szlovák iskolák is ontják a munkanélkülieket és az utcaseprőket, vagyis a siker nem oktatásinyelvfüggő, han em az egyéni adottságé és a szorgalomé. És a szülőé is részben, tudjae jobb teljesítményre ösztökélni gyermekét. A magyar gyereket szlovák iskolába íratók a hazug álláspontokon túl kényelmi pozícióba helyezkednek: én mindent megtettem, a többit majd megcs inálja az iskola. Egyenes út a munkanélküliséghez …” ? ? ? ? Molnár Norbert (Új Szó) ? ? VÉLEMÉNYVEZÉR – Vane keresnivalója az MSZPnek a határon túl? – „ Sokan azt gondolják, a határon túliak majd egysége sen a Fideszre fognak szavazni, ez azonban tévedés. Mesterházy bocsánatkérése annak a jele, hogy elindult a kampány a határon túliak szavazataiért is. Mesterházy Attila az MSZP kolozsvári kihelyezett ülése után elnézést kért a 2004es népszavazásért: téves politikai döntésnek nevezte pártja akkori, a kettős állampolgárságot ellenző álláspontját és kampányát. Megindult tehát a harc a határon túliak szavazataiért. Megkezdődött a kampány. A modern magyar demokrácia mélypontja volt, amikor az MSZP 2004ben 800 ezer betelepülővel, a szociális juttatásokért áttelepülő határon túliakkal riogatta a magyarországi választópolgárokat a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kampányában. Mint közismert, ez nem volt előzmények nélküli, hiszen már 2002ben, a státustö rvény elfogadása után felbukkant a szocialisták politikai eszköztárában a "23 millió román" munkavállaló mumusa …” (Transindex) ? ? A cseh vitéz – „ Meglehet, a Benešdekrétumok kapcsán tett állásfoglalásával Karel Schwarzenberg alaposan rontotta saját esélyeit a hétvégi csehországi államfőválasztáson, a politikus markáns kiállása dicséretesnek, egyben mérföldkőnek tekinthető. Prágában parázs vita alakult ki, miután a cseh külügyminiszter bur koltan háborús bűnösnek minősítette Edvard Beneš egykori államfőt, akinek rendeletei lehetővé tették, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák őket állampolgárságuktól, kitelepítsék, föl djeiket pedig elkobozzák. Schwarzenberg az emberi jogok megsértésének nevezte a mintegy hárommillió szudétanémet deportálását eredményező dekrétumokat, amelyek kitervelőire és végrehajtóira szerinte ma a háborús bűnökre szakosodott hágai nemzetközi törvény szék lesújtana. Ellenfelei – különösen Václav Klaus jelenlegi elnök, valamint az államfői posztra pályázó Miloš Zeman exkormányfő – árulónak kiáltották ki, elfogadhatatlannak tartva, hogy a Cseh Köztársaság elnöke legyen. A prágai disputa is azt mutatja, a térség országaiban közel sem sikerült feldolgozni a közelmúlt történelmi eseményeit, az azokra jelentős befolyást gyakorló egykori vezető politikusok szerepét. Viszont nem is kell visszanyúlnunk a második világháborúig, elég, ha emlékeztetünk, mennyire má sképp ítélik meg a kilencvenes évek balkáni háborúját a szerbek, horvátok, bosnyákok, mekkora indulatokat vált ki az említett nemzetek körében egykori vezetőik hágai elítélése vagy éppenséggel felmentése …” ? ? ? ? Rostás Szabolcs (Krónika) ? ? Felporzott a cseh simaliszt – „ A laposan simuló szőrzetet is felborzoló évkezdet köszöntött a cseh közéletre és közgondolkodásra. Csehország külügyminisztere, Karl von S chwarzenberg , aki jelenleg Miloš Zeman , a zseniális hóhányó, a most leköszönő Václav Klaus elnök valamikori szoknyavadász vetélytársa mellett a másik esélyes államfőjelölt, 2013. január 17én beledurrantott a simalisztbe. Az ausztroszláv (vagy deutschböhm? ) főnemesi család sarja, a cseh politika leginkább tabunak tekinthető témájával, a németeket és a magyarokat kollektíve bűnösnek minősítő Benešdekrétumokkal kapcsolatban, a cseh televízióban úgy nyilatkozott "Mindig azt mondtam, és emellett most is kitart ok, hogy azt, amit 1945ben tettünk, ma az emberi jogok durva megsértéseként ítélnék el. Az akkori kormány – beleértve Edvard Beneš államfőt is
