Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. január - Civitas Europica Centralis
2013-01-02
K ISEBBSÉGI S AJT ÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 30102 . 13 hattyúdalát, hanem az alapjogi biztos, Szabó Máté kezemunkáját, alkotmányos értékrendjét és kultúráját is elismerés illeti. Osztozzék ebben az amúgy megosztott, itt azonban közjogilag értéket teremtő AB többsége, Stumpf Istvánnal bezárólag. Akadt öt külö nvélemény, a szó szoros értelmében negatív szavazat is: talán tankönyvi lábjegyzet lesz, hogy már megint ki mivel hozakodott elő. Közjogi érvénytelenséget állapított meg az AB a többi között az MSZP sokadízigleni felelőssége, alkotmányos megbélyegzése, tov ábbá például a választási regisztráció alkotmányozási megbuherálása terén, illetve módjában. A 82 oldalas döntés en bloc szükséges és elégséges (bizony, ez itt az iskolai kettest jelenti!) feltétele volt az alkotmányosság fennmaradásának. Ismét az alkotmán yjog magasiskolája áll előttünk. Érdemes a határozat érvelésének lényegét és a testület alkotmányos követelményeit összefoglalni, szemléltetni. Startpont: a dilettáns alkotmányozók ércnél maradandóbb művet kívántak kreálni. E szándék nem találkozott közjog i kultúrával, konszenzuskereső legitimitással, fair, világos koncepcióval és kodifikációs felkészültséggel. Biznisz, mint rendesen: majdnem minden másban is ez a helyzet …” ? ? ? ? Kolláth György (Nsz) ? ? Az asszimiláció kívánatos mélysége – I. – „ A Romsics Ignác történészprofesszor (vélt? valóságos? putatív? potenciális? virtuális?) antiszemitizmusa gerjesztette szövegállomány egyik leitmotivja a zsidók magyarországi as szimilációjával kapcsolatos megállapítások egy csoportja. Közülük három látszik ismétlődni (egyik sem új gondolat, mindhárom tekintélyes előtörténettel büszkélkedhet az ún. magyar szellemi életben). Az első úgy szól, hogy 1. a zsidók asszimilációja Magyaro rszágon sikertelen, sekélyes, nem kellő mélységű stb. volt. A másik két állítás evvel valamiféle, bár nem mindig világos logikai összefüggésben áll. 2. Az 191819es forradalmakban a zsidók jóval számarányuk felett képviseltették magukat a forradalmi kormá nyokban, és ezek hatalmi apparátusában - a vélelmezhető logikai összefüggés itt az, hogy a forradalmakat (amelyek ugyebár nagyon rossz dolgok) a sikertelenül asszimilált zsidók csinálták, mégpedig éppen azért, mert asszimilációjuk sikertelen volt. 3. Közve tlen összefüggés van a zsidók asszimilációjának a sikertelensége és a trianoni katasztrófa között - magának az összefüggésnek a jellege az ambivalencia homályában marad, ugyanis nem világos, hogy a zsidók asszimilációjának az 191819 előtti sikertelensége vezetette Trianonhoz - azaz a sikertelenség Trianon oka , vagy 191819 után, Trianont követően vált végképp sikertelenné az asszimilációjuk - azaz a sikertelenség Trianon következménye …” ? ? ? ? Takács Ferenc (MaNcs) ? ? Miroslav Kusý: Az autonómia az utolsó mentsvár – A Petőfidíjjal kitüntetett Miroslav Kusý professzorral készített interjút a ? ? HírTV, miután a 80 éves szlovák politológus átvette a b udapesti Terr or Háza múzeumban a kitüntetést – „… Én inkább azt mondanám, hogy az autonómia egy utolsó mentsvár. Egy utolsó fék, ha nem járt sikerrel az összes többi olyan intézkedés, ami a helyzet kiegyenlítését szolgálná. Az etnikai autonómiának bizonyos feltételek teljesülése esetén létjogosultsága van, például az etnikai lakosságnak egy adott területen koncentráltan kell élnie. Demokratikus országokban létezik az autonómia szónak egy olyan fordítása is, hogy önkormányzat, önkormányzatiság. Azt gondolom, hogy az etnikai autonómiát, önkormányzatiságot felválthatja, illetve helyettesítheti a területi önkormányzatiság, autonómia, ami azt teszi lehetővé, hogy az adott területen élők irányítsák a saját életüket, hogy befolyással lehessenek a közügyekre. Ez lehe t megoldás a szlovákiai kisebbségek, etnikumok esetében is, amelyek mégsem élnek annyira kompakt módon egy területen. Az EUnak is az egyik alapelve, hogy amit lehet, azt helyben kell elintézni, tehát az adott területen élők vegyék kezükbe saját ügyeik irá nyítását. Ha egy terület etnikai értelemben homogén, akkor nyilván az az etnikumé lesz a vezető szerep. Ha vegyes lakosságú területről van szó, akkor minden ott élő nemzetiség részt vesz az önkormányzatiságban. Tehát én nem vetek keresztet, ha azt a szót h allom, hogy