Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. december - Civitas Europica Centralis
2012-12-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Ce ntralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21205 . 14 A MOGYE szenátusának román többsége 2011ben következetesen elutasította a magyar oktatás önálló tagozatba szervezését, úgy, ahogy azt egyébként az év elején hatályba lépett oktatási törvény előírta . A jobbközép Ungureanukabinet, amelyben az RMDSZ is részt vett, 2012 márciusában kormányhatározattal alapított különálló magyar és angol tannyelvű kart a marosvásárhelyi tanintézményben. Egyebek mellett ennek a kormányhatározatnak a megtorpedózása érdeké ben terjesztett be áprilisban bizalmatlansági indítványt a balliberális ellenzék, ami az Ungureanukabinet bukásához vezetett. v v i i s s s s z z a a Konferencia a népek közötti megbékélésről az Európai Parlamentben Brüsszel, 2012. dec ember 4., kedd (MTI) - A népek közötti megbékélés fontosságáról tartottak konferenciát kedden Brüsszelben Surján László, az Európai Parlament alelnökének szervezésében. A kereszténydemokrata politikus felvezetőjében arról beszélt, hogy a két világhábo rú után, ma elképzelhetetlen, hogy Franciaország és Németország között háború robbanjon ki. Elmondta, hogy jelenleg az Európai Unió gazdasági nehézségeken megy át, ami társadalmi nyugtalanságot is szül. A néppárti képviselő leszögezte: nem szabad elfelejte ni, hogy a vita nem háború. Gál Kinga fideszes EPképviselő rámutatott, hogy nemcsak gazdasági, hanem értékválság is van, újra és újra meg kell erősítenünk, hogy kiállunk az értékeink mellett. A múlttal való szembenézés és megbékélés, valamint a kü lönböző történelemértelmezések összebékítésének témájában Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy Magyarország a XX. században két totalitárius diktatúrának is áldozatul esett. A történész szerint nem csak a kivégzettek, az elh urcoltak, a meggyilkoltak voltak a totalitárius diktatúra áldozatai, hanem a kevés kivételezetten, a hatalmi elit tagjain kívül az egész társadalom, amelyet megfosztottak a választás, a gondolkodás és a lelkiismeret szabadságától. "Ha a közös, európai nemz eti emlékezet nem működik, s nincs szellemi egység, akkor nem leszünk képesek megérteni egymást" - húzta alá. A keletközépeurópai népek megbékélésének témájában Kollai István történész a "Meghasadt múlt" projektet ismertette, amelynek célja a magyar és a szlovák nép konfliktusának feltárása, és ezáltal a megbékélés előmozdítása. Rámutatott, hogy a magyarok a XIX. század óta egyedül érzik magukat környezetükben, a szlovákokat vagy pánszlávnak vagy tótnak tekintették az első világháború előtt. A magyaro k benyomása a XX. században szerinte az volt, hogy a sors nem kedvez nekik, kialakult a "Trianonfolklór", ugyanakkor a magyarok általánosságban keveset tudnak a szlovákokról, történelmük mérföldköveiről vagy nagy személyiségeiről. Stefan Hríb szlovák újságíró azt mondta, a trianoni döntés nem volt sem bölcs, sem igazságos, valamint, hogy Szlovákiában és Magyarországon továbbra is homlokegyenest ellentétes az első bécsi döntés vagy például a Benesdekrétumok megítélése. "Nem bánom kimondani, hogy a tria noni szerződés igazságtalan volt a magyarokkal szemben" - jelentette ki Hríb, aki úgy ítélte meg, hogy a korábbi konfliktusok után, az euróválság közepette béke van a két ország között. Az újságíró szerint nem kell várni a politikusokra. Úgy vélte, vál toztatni kell a történelemtanítás módszerein Szlovákiában, mert a tankönyvekből kulcsfontosságú dolgok hiányoznak a közös múltról, és már fiatal korban a magyarok ellen hangolják a szlovák diákokat. "Ha a németeknek és a franciáknak sikerült, akkor mi is m eg tudjuk csinálni. Kis lépésekkel kell kezdeni: legyenek közös filmek, könyvek, közös jégkorongliga, közös légierő, miért is ne?" - vetette fel a tartós megbékélésének lehetséges módjait a szlovák publicista. Surján László kitért az Európai Uniónak í télt Nobelbékedíjra is, s felidézte, hogy az indoklásban a többi között az szerepel, hogy az EU sok etnikai konfliktus rendezéséhez hozzájárult. Surján László szerint nem sok, csak pár etnikai konfliktus rendeződött, mert a feszültségek nagy része nem is etnikai eredetű. "Első a diagnózis, mert helyes diagnózis nélkül félrekezeljük a beteget, ami életveszélyes" - mutatott rá az eredeti szakmáját tekintve orvosdoktor Surján László. "A szőnyeg alá söpört dolgok idővel csontvázakká válnak a szekrényben" - mon dta. Rámutatott, hogy Szlovákiában többnyire nincs feszültség ott, ahol a szlovákok és a magyarok együtt, egymás mellett élnek, vagyis a szlovákmagyar bizalomhiány forrása sem etnikai, hanem politikai jellegű. v v i i s s s s z z a a
