Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. december - Civitas Europica Centralis
2012-12-15
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .ne t/ admin@cecid.net 201 21215 . 14 dön töttek az aktívabb politizálás mellett (Együtt 2014). Az, hogy az új szervezetek elsődlegesen civil szervezetekként definiálták önmagukat, s csak másodlagos helyre tették politikai ambíciójukat, azt mutatja, hogy az új szerveződések a régi keretek között n em tudják elképzelni a baloldali megújulást. Azonban lényegi definíciót, hogy ezek az új szerveződések mitől másak, mint az eddig meglévő két baloldali párt, még nem hallhattunk. Kissé olybá tűnik, hogy az öndefiniálás kezdetén tartanak csupán ezek a szerv eződések, s egyáltalán nem a komoly struktúraépítésnél …” ? ? ? ? Gregovszki Judit (MNO) ? ? Listából korbács – a numerus clausus – Évek óta foglalkozik a magyarországi numerus clausus és a zsidótörvények kutatásával Kovács M. Mária történész. Törvénytől sújtva című, a napokban publikált, átfogó kötete – amely a Napvilág Kiadónál jelent meg – fájdalmasan aktuális. A mai magyar szélsőjobb egyre erőteljesebb antiszemita indulataina k genezisét mutatja be. Aprólékos, meghökkentőnyomozás a bűn születéséről. Kovács M. Máriával a törvények hátteréről, a kormányzati szintre emelt antiszemitizmusról és a mai áthallásokról is beszélgettünk – „… Az emancipációt megelőzően a zsidókkal szemben sokféle korlátozás érvényesült. A történelmi korlátok a zsidókat a modern, kapitalista gazdaság irányába orientálták, a magyar kapitalizmus kialakulásában kiemelkedően fontos szerepet vittek. Ezzel függött össze, hogy a kapitalizmust kísérő visszás folyama tokat is sokan a zsidóknak tulajdonították, a kapitalizmust, és vele a zsidókat idegenkedéssel szemlélték. Visszatetszést keltett a század végén növekvő zsidó bevándorlás is, erősödtek a kompetitív feszültségek. Ekkoriban jelent meg az a vád, hogy a zsidók elözönlik az egyetemeket, és megszerzik a jól jövedelmező értelmiségi pozíciókat… 1920ra az országban olyan politikusok kerültek hatalomra, akik nem osztották a régebbi, Tisza Istvánféle konzervatív liberálisok gondolkodásmódját. Teleki Pál minisztereln ök a politikai antiszemitizmus híveivel egyetértésben ígéretet tett a „zsidókérdés” intézményes megoldására. Úgy vélte, hogy a zsidók XIX. századi egyenjogúsítása tévedés volt, amit akár jogfosztás árán is vissza kell vonni. Elgondolásai nemcsak a Horthyk orszak kezdetén, 1920ban érvényesültek, hanem később, a harmincas években is, hiszen miniszterelnök volt 1939ben is, amikor a második zsidótörvényt bevezették …” (Nsz) ? ? Reccs! – „ Egyre hangosabba n recsegropog a kultúrbárka, amelyet az Orbánrezsim erőből próbál ácsolni. Most már azok közül is sokan morgolódnak, akik eddig hallgattak, esetleg félrenéztek, amikor a kormány kivéreztette a független társulatokat, amikor az államtitkár saját ízlése sz erint írta át a József Attiladíjra érdemesek listáját, vagy amikor (hogyan maradjunk elegánsak?) ellentmondásos múltbéli irodalmi figurák emelődtek piedesztálra. Ez csak három példa – de tudnánk sorolni harminchármat is. Furcsamód éppen a Műcsarnok átjáts zása verte ki leginkább a biztosítékot. S hogy mi ebben a furcsa? Maradjunk annyiban: nem éppen a leglátogatottabb magyar kiállítóhelyről van szó... Mégis emblematikus intézmény. Így tulajdonképpen nem csoda, hogy a konzervatív alkotók és gondolkodók közül is többen kiakadtak: eddig, és ne tovább ! …” (Nsz) ? ? Magyar lúzer a mennybe megy – „ Amikor megkérdezték Orbán Viktort , mit üzen a tüntető diákoknak, impozáns li stában foglalta össze, milyen munkasikereket aratott a kormány máris a héten. Megnyugtatta a fiatalokat, hogy gondjukbajuk aranyvasárnapig le lesz rendezve. Idézem: „Erős hetünk van. Hétfőn megcsináltuk a költségvetést, szerdán pedig a gáz, távfűtés- és villamosáramárcsökkentést, csütörtökön megoldottuk a jövő évi minimálbért, és a hét végéig megoldjuk a felsőoktatási reformot is.” A keddet abszolút érthetetlen okból kihagyta, pedig arra
