Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. november - Civitas Europica Centralis
2012-11-30
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://w ww.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21130 . 19 A 2011. évi népszámlálás nemzetiségi adatai (gyorselemzés) VMDP Hírlevél Kiss Igor 20121129 Miután, 2012. november 29.én nyilvánosságra hozták 2011es népszámlálási adatokat, megismerhettük a lakosság számán ak és arányának, valamint a nemzeti közösségek számainak és arányainak az adatait. Ezek az immár hivatalos adatok alapján, a következőket állapíthatjuk meg: Szerbia teljes lakosságának a száma 311.139el csökkent 2002hez képest. Míg 2002ben az ország lak osainak száma 7.498.001 volt, addig 2011ben ez a szám 7.186.862re zsugorodott. Ennek a nagymértékű csökkenésnek elsősorban a negatív népszaporulat az oka, hisz évekkel, sőt évtizedekre visszamenőleg nagyobb az elhalálozás aránya, mint a születésé. Másodí zben az elvándorlás játszik közre a lakosság csökkenéséhez, és bár nem nincsenek erre vonatkozóan megbízható adataink, viszont szinte biztosra mondható, hogy ebben, legjobban az ifjúság és az értelmiség az érintett, ez az úgynevezett „agyelszívás” eredmény e. Harmadsorban meg kell említeni, hogy három község (Bujanovac, Preševo és Medveđa) bojkottálta a népszámlálást. Vajdaság lakosainak száma 100.189el csökkent 2002hez képest. A csökkenést vizsgálva községenként megállapíthatjuk, hogy azok a községek ahol legnagyobb mértékben csökkent a lakosság száma, azok mind DélSzerbiai községek. A lakosság növekedése is tapasztalható, néhány városban és/vagy községben, mint pl.: Újvidéken valamint Belgrád egyes kerületeiben. Szerbiában 21 nemzeti közösség él, melyekn ek száma meghaladja a 2000et. Ezek közül legnagyobb számban élnek szerbek, magyarok, bosnyákok és romák. A szerbek aránya a teljes népességben 83,32%, a magyaroké 3,53%, a romáké 2,05%, a bosnyákoké 2,02%. A magyarok száma számszerűsítve 253.899 és ez 39. 400el kevesebb, mint 2002ben. A fentebb említett 4 nemzeti közösség közül kettő negatív trendet mutat, kettő pedig pozitívat. Míg a szerbek és a magyarok száma csökkent, addig a romák és a bosnyákok száma és aránya is nőtt. „Érdekes“ egybeesés, hogy a ro mák szinte pontosan annyival lettek többen (39.411), mint ahányan mi magyarok kevesebben. Külön vizsgálva a saját közösségünket, el kell mondani, hogy ez a csökkenés az egy 13.5%os csökkenés a 2002es évhez viszonyítva, vagyis „köznyelven“ elmondható, hog y a 2002 és 2011 között naponta 12 magyarral volt kevesebb az országban. Nem ad okot a bizakodásra az sem, hogy a magyarok az egyik legelöregedettebb nemzeti közösség Szerbiában. A magyarok átlagéletkora 44,9 év, míg a romáké 28,3 év, a bosnyákoké 33,5 év, a szerbeké 42,5 év. Tehát a négy legjelentösebb nemzeti közösség közül a magyarok átlagéletkora a legnagyobb, ebből következik logikusan, de nem törvényszerűen, hogy a elhalálozási arány is itt a legnagyobb, illetve, hogy a születési index pedig sajnos a legkisebb. Szinte egyetlen pozitívumként hozható fel, hogy a „területi harcokat“ még nem veszítette el a magyarság. Abszolút többségét megőrizte: Zenta, Magyarkanizsa, Ada, Kishegyes, Topolya községekben, relatív többségét Óbecse és Csóka községben valamin t Szabadka városában. Még mindig jelentős arányban (10%29,9%) vagyunk jelen Temerinben, Törökbecsén, Zomborban, Apatinban, Törökkanizsán, Nagykikindán, Nagybecskereken, Zichyfalván, Begaszentgyörgyön, Magyarcsernyén és Torontálszécsányon, s további 21 köz ségben vagyunk jelen kisebb (1%9,9%), de ugyanakkor jelentős számban, köztük Újvidéken, Fehértemplomban, Pancsován, Hódságon. A magyarok számának csökkenését a fent említett két fő ok mellett, ami a természetes népességfogyás és az elvándorlás, még felteh etően nagymértékben befolyásolja az asszimiláció is, viszont ez az a tényező melyet a legnehezebb mérni a különböző eddig ismert módszerekkel. Ami így a végén elmondható, hogy biztos voltak félrevezetések, elképzelhető, hogy egyes esetekben megfélemlítések is, és több ilyen fajta manipulációs kísérletek. Úgy hogy minden bizonnyal több magyar él a Vajdaságban, mint amit ezek a számok mutatnak, de nem számottevő a különbség. Véleményem szerint igen sok feladat áll előttünk. Először is bővebben és részletesebb en ki kell elemeznünk ezeket az adatokat, majd pedig sürgősen megoldásokat kell találni a felvetődő kérdésekre. Bízom benne, hogy ez a tendencia még visszafordítható. v v i i s s s s z z a a Készítette: Boér Krisztina
