Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. november - Civitas Europica Centralis
2012-11-26
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 21126 . 9 boldogulni a gyerekekkel, mondják. Tényleg fárasztónak érz ik a nem könnyű nevelésttanítást, tényleg úgy érzik, hogy a társadalom nem becsüli meg őket, munkájukat eléggé. Azt is joggal nehezményezik, hogy sokszor nagyon egyedül maradnak: a szülők gyakran passzívak, sőt, esetenként ellenük is fordulnak. Nem könnyű ilyen ellenszélben jó eredményeket elérni. Egyetemi tanárok csendben, négyszemközt azt is elmondják: kevés a pedagógusjelöltek között az, aki valódi hivatásból választotta ezt a pályát. Többen be is vallják: jobb híján mentek pedagógiára. Kemény világunk odaszorította őket …” ? ? ? ? Csáky Pál (Felvidék.ma) ? ? Tabu – „ Ismert jelenség, hogy egyes törzsi társadalmakban tilos volt bizonyos nevek kimondása, többek között azért, nehogy ezáltal megid ézzenek valamely nemkívánatos jelenséget vagy lényt. Ezt a gyakorlatot idézi a román közszolgálati televízió választási műsorokért felelős illetékesének döntése, amellyel – arra hivatkozva, hogy az abban foglaltak alkotmányellenesek – letiltotta az EMNP vá lasztási kampányklipjét, amelyben az ország föderális átszervezését és autonóm régiók kialakítását szorgalmazzák. Mintha már azáltal, hogy a nyilvános térben elhangzik a „föderalizmus” vagy az „autonómia” szó, súlyos veszélybe kerülne Románia területi épsé ge és az alkotmányban a szerzők vágyvezérelt gondolkodása nyomán rögzített, és ezáltal – az autonómiával szemben – „megidézni” kívánt, de a valóságban amúgy nem létező nemzetállami mivolta. Amúgy is a sajátos romániai viszonyokat tükrözi, hogy egy televízi ós illetékes saját hatáskörben dönti el, mi tekinthető alkotmányosnak és mi nem, miről lehet beszélni és miről nem, megsértve ezáltal a szólás- és véleményszabadság alkotmányosan garantált jogát. Arról nem is beszélve, hogy a regionális öntudatról, föderal izmusról, illetve a régiók nagyobb önrendelkezéséről, Bukaresttől való függésük csökkentéséről szóló közbeszéd már a román közösségen belül is létjogosultsággal bír – elég csupán megnézni a ? ? Transilvania Live televízióban esténként Sabin Gherman lapszemléj ét, amelyben néha olyan kijelentések hangzanak el a centralizált román állambererendezkedéssel kapcsolatosan, amelyek nyomán még a magyar közösségen belül is sokan felkapják a fejüket …” ? ? ? ? Balogh Levente (Krónika) ? ? Oktalansági autonómia – „ Rózsaszíneket látó szemüvegek helyett ideje lenne valódi felsőoktatási stratégiákat és megfelelő politikai programokat kidolgozni. Egyetemi jegyzet … a Partiumi Keresztény Egyetem politikailag igencsak támogatott a néppártos körökben, hiszen elnöke, Tőkés László a Néppárt tiszteletbeli elnöke. Ennek ellenére botorságnak és a valóság nem ismeretének tűnik a magyar közösségi egyetemi hálózat jelentős szereplőit egyszerűen elhallgatni. A BBTE melle tt említést sem tesznek a PKEnél jóval több diákot magyar anyanyelvén oktató Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerész eti Egyetemről (MOGYE), ahogy a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem (MSZE) de még a teljesen önálló, kizárólag magyar nyelven oktató Prote stáns Teológiai Intézet is kimaradt a sorból. Ez utóbbi azért is érdekes, mert az EMNP több politikusa is ott végezte tanulmányait … ” ? ? ? ? Silye Lóránd (Manna.ro) ? ? Zsarolás három változatban – „ Az Európai Unió költségvetési vitája, a Nemzetközi Valutaalap taktikázása és packázás az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásával. Látszólag egymással nem rokon, egymástól távoli intézmények, elvek, foly amatok, amelyeket azonban egy közös indíték éltet: a zsarolás, megfélemlítés …” ? ? ? ? Ördög I. Béla (Szabadság) ? ? Majd (ha) jobb lesz... – „ Majd ha több pénz lesz, adunk a pedagógusoknak is. Ezt mondta a kormányfő. Ez az a mondat, amit nem hisznek el neki. Se a szülők, se a pedagógusok. Ugyanis volt olyan időszak is, amikor volt pénz, és akkor sem adtak. Ennyit erről. Ne feledjük, összesen három kilométernyi autópálya áráról beszélünk a pedagógusok bérkövetelése kapcsán. Bizonyára mindenkinek a könyökén jön ki a finn modell taglalása, csak még mindig nem értjük, hogy okokozati összefüggés van Finnország gazdasági teljesítménye, életszínvonala és a kilencvenes évek válságos i dőszaka után kidolgozott oktatási program között. A finn kormányzat
