Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. november - Civitas Europica Centralis
2012-11-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid .net 201 21103 . 18 ? ? Hogyan választunk 2014ben? – „ Az Országgyűlés már jóváhagyta a parlamenti képviselők választásáról szóló törvény érdemi (anyagi jogi) szabá lyait. Most folyik a parlamentben a választási eljárási törvényjavaslat vitája, kiegészülve az Alaptörvény módosításával, amely a regisztrációról szólna. Félúton jár tehát a választási szabályrendszer átalakítása, egyelőre nem tudni, hogy 2014ben pontosan hogyan lehet és kell szavazni. A választási törvényeknek nincs társadalmiszakmai vitájuk, így ez az írás igyekszik az olvasókat az eltérő véleményekről is tájékoztatni. (A korábban 22 évig hatályos választási törvények, továbbá a nemzetközi tendenciák is mertetését, értékelését az ÉS 2012/38., szeptember 21i számában olvashatják.) Az országgyűlési választások elméleti alapjait a magyar állam- és jogtudományok a történelmi hagyományok, a nemzetközi szerződések, továbbá a magyar alkotmányozás elmúlt két évt izedes gyakorlata figyelembevételével alakították ki. A tudományos kutatások eredményeit és a demokratikus hatalomgyakorlás praktikus igényeit a jogalkotó kötelező szabályokba (ún. alapelvekbe) foglalta, így a magyar alkotmány és az ENSZ Emberi Jogok Egyet emes Nyilatkozata egybehangzóan azonos módon határozza meg a választójog alapelveit: a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Ezeket az alapelveket átvette a magyar Alaptörvény is. Vizsgáljuk meg, hogy a nemzetközi standard követ elmények és az azonos tartalmú magyar tudományos eredmények, valamint a hatályos Alaptörvény alapelvei visszatükröződneke a jelenlegi kormánypártok egyes képviselői által benyújtott törvényjavaslatokban, vagy ellentéteseke azokkal? …” ? ? ? ? Tóth Zoltán (ÉS) ? ? Koszovó mint amerikai prioritás – Néhány nappal az amerikai elnökválasztás előtt Barack Obama és Mitt Romney népszerűsége majdnem egyenlő szintre jutott. Az utóbbi televíziós vitában Obama ny ert. Annak ellenére, hogy külpolitika nem játszik nagy szerepet az amerikaiak életében, de a nemzetközi kérdésekről folytatott vita mindig a jelöltek kompetenciájának barométere volt. Az Egyesült Államok jelenlegi elnöke kompetensebbnek bizonyult ebben, mi nt ellenfele. A jelöltek Afganisztánról, Szíriáról, Iránról, Irakról, Líbiáról, Egyiptomról és Izraelről beszélgettek. De egyetlen egy szó sem esett a Balkánról, a szerbiai helyzetről. És ez érthető: az elmúlt években, Washington véleménye szerint, a Balká non viszonylag nyugodt a helyzet. Bárki is legyen most amerikai elnök, számára fontos status quo a Balkánon. Szlovénia már a NATO és az EU tagja. Horvátország is a NATO tagja, és az egyik lábával az Európai Unióban van. Most a Montenegrón a sor. Nagyon val ószínű, hogy Belgrádnak is megígérik, hogy gyorsan felveszik az EU tagjai sorába, később viszont a NATOba is, ha feltétel nélkül támogatja Washington politikáját. Ha Belgrád eleget tesz ezeknek a feltételeknek, azonnal „ zöld fényt ” kap. És Washington aktí van foglalkozik ezzel a kérdéssel. Másfél hónappal az elnökválasztás előtt Belgrádba érkezett Michael Kirby új amerikai nagykövet. Ez egy nagyon tapasztalt és hozzáértő diplomata. A FoNet tudósítója azon kérdésére, hogy mi lesz, ha Romney nyer, a nagykövet őszintén válaszolta: „ Nem hiszem, hogy ha a Fehér Házba egy republikánus kerül, meg kellene változtatnunk a külpolitikát. Számunkra most egy téma fontos: Koszovó. Ez a prioritásunk .” (Oroszország Hangja) ? ? Csehország és Szlovákia húsz évvel a válás után – Nemzetiségileg, etnikailag színesebb jelenleg a cseh és a szlovák társadalom, mint volt két évtizede, amikor megszűnt az OsztrákMagyar Monarchia romjain 1918ban megalakult Csehszlovákia, és 1993 január elsején létrejött az önálló Cseh, illetve Szlovák Köztársaság. Tendencia, hogy mindkét országban csökken a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek száma, miközben emelk edik a bevándorlók száma.
